| |
|
 |
 |
 |
||||
ELSŐ FEJEZET
A hitvallási formulák
33. Mik a hitvallási formulák, a szimbólumok?
185-188
Credo-nak is nevezett, tagolt összefoglalások, melyekkel az Egyház kezdettől fogva az összes hívő közös nyelvén, kötelező jelleggel tömören megfogalmazta és továbbadta a hitét.
34. Melyek a legrégibb hitvallások?
189-191
A legrégibbek a keresztelési hitvallások. Mivel a keresztelés „az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek nevében” történik (Mt 28,19), a keresztelési szimbólumban megvallott hitigazságokat a Szentháromság személyeinek megfelelően tagolták.
35. Melyek a legfontosabb hitvallások?
193-195
A legfontosabb hitvallások az Apostoli hitvallás, mely a római egyház ősi, keresztelési hitvallása, és a Nicea-konstantinápolyi hitvallás, mely a két első egyetemes, a Niceai (325) és a Konstantinápolyi (381) Zsinat gyümölcse: ez a hitvallás ma is közös az összes nagy keleti és nyugati egyházban.
„HISZEK EGY ISTENBEN, MINDENHATÓ ATYÁBAN,
36. Miért ezzel kezdődik a hitvallás: „Hiszek Istenben?”
198-199
Mert a „Hiszek Istenben” állítás a legfontosabb; ez a forrása az összes többi, az emberre és a világra vonatkozó igazságnak és minden Istenben hívő ember életének.
37. Miért az egy Istenben hiszünk?
200-202
Mert Ő egyetlenként nyilatkoztatta ki magát Izrael népének, amikor ezt mondta: „Halljad Izrael, egyetlen az Úr” (MTörv 6,4), „nincs más” (Iz 45,22). Maga Jézus is megerősítette: Isten „az egyetlen Úr” (Mk 12,29). Annak megvallása, hogy Jézus és a Szentlélek is Isten és Úr, nem jelent semmiféle megosztást az Egy Istenben.
38. Milyen néven nyilatkoztatja ki magát Isten?
203-205
Mózesnek Isten úgy nyilatkoztatta ki magát, mint élő Isten, „Ábrahám, Izsák és Jákob Istene” (Kiv 3,6). Ugyanennek a Mózesnek titokzatos nevét is kinyilvánította: „Én vagyok, aki vagyok (YHWH)”. Istennek ezt a kimondhatatlan nevét már az Ószövetség idején az Úr névvel helyettesítették. Így Jézus, amikor az Újszövetségben Úrnak nevezik, úgy jelenik meg, mint igaz Isten.
39. Egyedül Isten „van”?
212-213
A teremtmények mind Istentől kapták a létüket és mindazt, amijük van; egyedül Isten a lét és minden tökéletesség teljessége önmagában. Ő az, „aki van”, kezdet és vég nélkül. Jézus kinyilatkoztatja, hogy ő is viseli az isteni Nevet: „Én vagyok” (Jn 8,28).
40. Miért fontos Isten nevének kinyilatkoztatása?
206-213
Amikor Isten kinyilatkoztatja a nevét, megismerteti a maga kimondhatatlan misztériumának gazdagságát: egyedül ő van öröktől fogva mindörökké, Ő felülmúlja a világot és a történelmet. Ő az, aki megalkotta az eget és a földet. Ő a hűséges Isten, aki mindig ott van népe mellett, hogy megszabadítsa. Ő a legkiválóbb értelemben „a szent”, „az irgalomban gazdag” (Ef 2,4), aki mindig kész a megbocsátásra. Ő a szellemi, transzcendens, mindenható, örök, személyes, tökéletes Létező. Ő a szeretet és az igazság.
41. Milyen értelemben Isten az igazság?
214-217
Isten maga az igazság, és mert az, nem téved és nem téveszt meg senkit. Ő „a világosság, és benne nincsen sötétség” (1Jn 1,5). Isten örök Fia, a megtestesült Bölcsesség azért küldetett a világba, „hogy tanúságot tegyen az igazságról” (Jn 18,37).
42. Hogyan nyilatkoztatja ki Isten, hogy ő a szeretet?
218-221
Isten úgy nyilatkoztatta ki magát Izraelnek, mint akinek a szeretete erősebb, mint az apák és az anyák szeretete gyermekeik, vagy a vőlegény szeretete menyasszonya iránt. Ő maga a Szeretet (1Jn 4,8.16), aki teljesen és ingyenesen ajándékozza magát, és aki „úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy üdvözüljön általa a világ” (Jn 3,16–17). Fiát és a Szentlelket elküldve Isten kinyilatkoztatja, hogy ő maga az örök, kölcsönös szeretet.
43. Milyen következményei vannak az egy Istenbe vetett hitnek?
222-227
Istenbe, az Egyetlenbe vetett hit megkívánja: az isteni nagyság és fölség megismerését; a hálaadásban folyó életet; az Istenbe vetett bizalmat a nehézségek idején is; az Isten képmására teremtett minden ember egységének és méltóságának elismerését; az Istentől teremtett dolgok helyes használatát.
44. Mi a keresztény hit és élet központi misztériuma?
232-237
A keresztény hit és élet központi misztériuma a Szentháromság misztériuma. A keresztényeket az Atyának és a Fiúnak és Szentléleknek nevében keresztelik meg.
45. Pusztán emberi értelemmel megismerhető-e a Szentháromság misztériuma?
237
Isten a teremtett világban és az Ószövetségben is mutatja háromságos létének bizonyos nyomait, de a Szentháromság belső élete a puszta emberi értelem számára megközelíthetetlen. Isten Fiának megtestesülése és a Szentlélek elküldése előtt Izrael hite számára is megközelíthetetlen maradt. Ezt a misztériumot Jézus Krisztus nyilatkoztatta ki, és ez a forrása minden további misztériumnak.
46. Mit nyilatkoztat ki Jézus Krisztus az Atya misztériumából?
240-242
Jézus Krisztus kinyilatkoztatja nekünk, hogy Isten „Atya”, nemcsak azért, mert a világ és az ember Teremtője, hanem főként azért, mert saját ölén örökké nemzi a Fiút, aki az ő Igéje, „dicsőségének kisugárzása, lényegének képmása” (Zsid 1,3).
47. Ki a Szentlélek, akit Jézus Krisztus nyilatkoztat ki nekünk?
243-248
A Szentlélek a Szentháromság harmadik személye. Isten, aki egy és egyenlő az Atyával és a Fiúval. „Az Atyától származik” (Jn 15,26), aki kezdet nélküli kezdet, az egész szentháromságos élet forrása. A Fiútól is származik (Filioque) az örök ajándékozás révén, amellyel az Atya adja őt a Fiúnak. Az Atyától és a megtestesült Fiútól küldve a Szentlélek vezeti az Egyházat, hogy „megismerje a teljes igazságot” (Jn 16,13).
48. Hogyan fejezi ki az Egyház a maga szentháromságos hitét?
249-256
Az Egyház a maga szentháromságos hitét úgy fejezi ki, hogy az egy Istent három személyben vallja: Atyában, Fiúban és Szentlélekben. A három isteni Személy egy Isten, mert mindegyikük azonos az egyetlen és oszthatatlan isteni természet teljességével. Valóságosan különböznek egymástól a relációk révén, melyekkel kapcsolatban vannak egymással: az Atya nemzi a Fiút, a Fiú születik az Atyától, a Szentlélek pedig az Atyától és a Fiútól származik.
49. Hogyan tevékenykedik a három isteni Személy?
257-260
A három isteni Személy elválaszthatatlan a lényegben, ugyanígy elválaszthatatlanok a tevékenységben is: a Szentháromság tevékenysége egy és ugyanaz. Azonban az egyetlen isteni tevékenységben mindegyik személy azon a módon van jelen, ami a Szentháromságban sajátja.
50. Mit jelen az, hogy Isten mindenható?
268-278
Isten kinyilatkoztatta önmagáról, hogy „ő az Erős, a Hatalmas” (Zsolt 24,8), akinél „semmi sem lehetetlen” (Lk 1,37). Az ő mindenhatósága egyetemes és titokzatos; megnyilvánulása a világ semmiből és az ember szeretetből való megteremtése, de mindenekfölött az ő Fiának megtestesülése és föltámadása, az ember fiúvá fogadása és a bűnök megbocsátása. Ezért fordul az Egyház könyörgéseiben a „mindenható, örök Istenhez” (Omnipotens, sempiterne Deus…).
51. Miért fontos ez az állítás: „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet?” (Ter 1,1)
279-289
Mert a teremtés az alapja az üdvösség egész isteni tervének; kinyilvánítja Isten mindenható és bölcs szeretetét, az első lépés az egyetlen Isten és népe közti szövetség megkötése felé; a Krisztusban csúcspontjához érkező üdvtörténet kezdete; az első válasz az ember alapvető kérdéseire, melyeket saját eredetére és céljára vonatkozóan tesz föl.
52. Ki teremtette a világot?
290-292
A világ egyetlen és oszthatatlan teremtője az Atya, a Fiú és a Szentlélek, még akkor is, ha a világ teremtésének művét elsősorban az Atyának tulajdonítjuk.
53. Miért teremtette Isten a világot?
293-294
Isten a világot saját dicsőségére teremtette, mert ki akarta nyilvánítani és közölni akarta a maga jóságát, igazságát és szépségét. A teremtés végső célja az, hogy Krisztusban Isten legyen „minden mindenben” (1Kor 15,28), a maga dicsőségére és a mi boldogságunkra.
„Isten dicsősége az élő ember, s az ember élete Isten látása.” (Szent Iréneusz)
54. Hogyan teremtette Isten a világmindenséget?
295-301
Isten a világmindenséget teljesen szabadon, bölcsen és szeretettel teremtette. A világ nem szükségszerűség, vak végzet vagy véletlen következménye. Isten „a semmiből” (ex nihilo: 2Mak 7,28) rendezett és jó világot teremtett, amelyet Ő végtelenül felülmúl. Isten megtartja a létben a teremtményeit, támogatja őket, megadja nekik a cselekvési képességet és beteljesedésre vezeti őket Fia és a Szentlélek által.
55. Miben áll az isteni gondviselés?
302-306
Az isteni gondviselés azoknak az intézkedéseknek a sorozata, melyekkel Isten teremtményeit azon végső tökéletesség felé vezeti, amelyre meghívta őket. Isten e tervének mindenkitől független, szuverén ura, de végrehajtásában teremtményei együttműködését is igénybe veszi. Ugyanakkor megajándékozza teremtményeit azzal a méltósággal, hogy önállóan cselekedjenek és ok és okozati összefüggésbe kerüljenek egymással.
56. Hogyan működik együtt az ember az isteni gondviseléssel?
307-308
Isten az embert – fölébresztve benne „az ő jóságos tervei szerinti akarást és cselekvést” (Fil 2,13) – megajándékozza azzal és szabadságát tiszteletben tartva meghívja arra, hogy cselekedeteivel, imádságaival, sőt szenvedéseivel is működjön együtt Ővele.
57. Ha Isten mindenható és gondviselő, miért van a rossz?
309-310
Erre az amennyire fájdalmas, annyira titokzatos kérdésre csak a keresztény hit teljessége tud válaszolni. Isten semmiképpen, sem közvetlenül, sem közvetve nem oka a rossznak. A rossz misztériumát Fiában, Jézus Krisztusban világítja meg, aki meghalt és föltámadott, hogy legyőzze a nagy erkölcsi rosszat: az emberek bűnét, ami gyökere minden további rossznak.
58. Miért engedi meg Isten a rosszat?
311-314
A hit biztosít bennünket arról, hogy Isten nem engedné meg a rosszat, ha nem tudna jót kihozni belőle. Csodálatosan megmutatta ezt már Krisztus halálában és föltámadásában: a legnagyobb erkölcsi rosszból, Fiának megöléséből fakasztotta a legnagyobb jókat, Krisztus megdicsőülését és a mi megváltásunkat.
59. Mi mindent teremtett Isten?
325-327
A Szentírás mondja: „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet” (Ter 1,1). Az Egyház a maga hitvallásában hirdeti, hogy minden láthatónak és láthatatlannak: minden szellemi lénynek és anyagi létezőnek, azaz az angyaloknak és a látható világnak s különös módon az embernek Isten a teremtője.
60. Kik az angyalok?
328-333
Az angyalok tiszta szellemi teremtmények, testetlenek, láthatatlanok és halhatatlanok, értelemmel és akarattal bíró személyes lények. Szüntelenül, színről színre látják Istent, Őt dicsőítik, Neki szolgálnak és az Ő hírnökei, amikor küldetésüket teljesítik minden ember üdvösségére.
61. Hogyan vannak jelen az angyalok az Egyház életében?
334-336
Az Egyház csatlakozik az angyalokhoz Isten imádásában, segítségül hívja őket, s néhányukat meg is ünnepli liturgiájában.
62. Mit tanít a Szentírás a látható világ teremtéséről?
337-344
A teremtés „hat napjának” elbeszélésével a Szentírás megismerteti velünk a teremtés értékét és célját, tudniillik hogy Isten dicsőítésére és az ember szolgálatára van rendelve. Minden létező Istennek köszönheti a létét, Tőle kapja a maga jóságát és tökéletességét, törvényeit és helyét az univerzumban.
63. Mi az ember helye a teremtésben?
343-344
Az ember a látható teremtés csúcsán áll, mert Isten képére és hasonlatosságára lett teremtve.
64. Miféle kapcsolat van a teremtett dolgok között?
342
A teremtmények között Isten akarata szerint kölcsönös összefüggés és hierarchia van. Ugyanakkor egység és szolidaritás van a teremtmények között, mert valamennyiüknek egy a Teremtője, aki szereti és a maga dicsőségére rendelte őket. Tehát tisztelni a teremtésbe írt törvényeket és a dolgok természetéből fakadó kapcsolatokat a bölcsesség kezdete és az erkölcsi élet alapja.
65. Milyen kapcsolat van a teremtés műve és a megváltás műve között?
345-349
A teremtés műve a megváltás még nagyobb művében éri el csúcspontját. A megváltás ugyanis az új teremtés kezdete, amelyben minden meg fogja találni a maga teljes értelmét és beteljesedését.
66. Milyen értelemben teremtetett az ember „Isten képmására”?
355-357
Az ember Isten képmására teremtetett abban az értelemben, hogy képes szabadon megismerni és szeretni a Teremtőjét. Az ember az egyetlen teremtmény itt a földön, akit Isten önmagáért akart és arra hívott, hogy a megismerésben és a szeretetben megossza vele a maga isteni életét. Az embernek, mert Isten képmására teremtetett, személyi méltósága van: nem valami, hanem valaki, aki képes önmagát megismerni, önmagát szabadon odaajándékozni és közösségre lépni Istennel és más személyekkel.
67. Milyen céllal teremtette Isten az embert?
358-359
Isten mindent az emberért teremtett, az embert azonban arra teremtette, hogy megismerje, szolgálja és szeresse Istent, hogy ebben a világban hálaadásként ajánlja föl Neki az egész teremtést, és a mennyben az isteni életben részesüljön. Egyedül a megtestesült Ige misztériumában világosodik meg az ember misztériuma, aki arra rendeltetett, hogy Isten emberré lett Fiának képmása legyen, aki tökéletes „képmása a láthatatlan Istennek” (Kol 1,15).
68. Miért alkotnak egységet az emberek?
360-361
Az összes emberek egyetlen emberi nemet alkotnak, mert valamennyien Istentől erednek. Az egység további forrása, hogy „Isten egy emberből alkotta meg az összes nemzetet” (ApCsel 17,26). Továbbá mindnyájuknak egyetlen Üdvözítőjük van, és mind arra kaptak meghívást, hogy részesedjenek Isten boldogságában.
69. Hogyan alkot egységet az emberben a test és a lélek?
362-365
Az emberi személy egyszerre testi és szellemi lény. Az emberben a szellem és az anyag egy természetet alkot. Ez az egység oly mély, hogy a szellemi elvnek köszönhetően, ami a lélek, az anyagi természetű test emberi és élő testté válik és részesedik az istenképmás méltóságában.
70. Ki ajándékozza a lelket az embernek?
366-368
A szellemi lélek nem a szülőktől származik, hanem közvetlenül Isten teremti és halhatatlan. Amikor a halál pillanatában elszakad a testtől, nem vész el; újra egyesülni fog a testtel a végső föltámadás pillanatában.
71. Milyen kapcsolatot létesített Isten a férfi és a nő között?
369-373
Isten a férfit és a nőt, mert emberi személyek, egyenlő méltóságúnak teremtette, ugyanakkor, mert férfinak és nőnek teremtette őket, kölcsönösen kiegészítik egymást. Egymásért akarta őket Isten, hogy személyek közösségét alkossák. Ketten együtt kapták a meghívást, hogy adják tovább az emberi életet azáltal, hogy a házasságban „egy testté” válnak (Ter 2,24) és úgy uralkodjanak a földön, mint Isten „sáfárai”.
72. Milyen volt az ember Isten terve szerinti eredeti állapota?
374-379
Amikor Isten megteremtette a férfit és a nőt, különleges részesedést adott nekik a maga isteni életében, szentségben és igazságban. Isten terve szerint az embernek nem kellett volna sem szenvednie, sem meghalnia. Továbbá tökéletes harmónia volt magában az emberben, a teremtmény és a Teremtő, a férfi és a nő között, amint az első emberpár és az egész teremtés között is.
73. Hogyan lehet megérteni a bűn valóságát?
385-389
Az emberi történelemben jelen van a bűn. E tény teljesen csak az isteni kinyilatkoztatás, s főleg Krisztus, mindenki Megváltója fényénél mutatkozik meg, aki túláradóvá tette a kegyelmet éppen ott, ahol elhatalmasodott a bűn.
74. Mi volt az angyalok bukása?
391-395
„Az angyalok bukása” kifejezés azt jelenti, hogy a Sátán és a többi démonok, akikről a Szentírás és az Egyház hagyománya beszél, az Istentől jónak teremtett angyalok közül gonosszá váltak, mert szabad és visszavonhatatlan döntéssel elutasították Istent és az ő országát, s ezzel létrehozták a poklot. Próbálják a maguk oldalára állítva föllázítani az embert Isten ellen; Isten azonban Krisztusban megerősíti a Gonosz fölötti győzelmet.
75. Miben áll az ember első bűne?
396-403
Az ember az ördög kísértésére hagyta kialudni szívében a Teremtője iránti bizalmat, és engedetlenségével olyan akart lenni, „mint Isten”, Isten nélkül és nem Isten akarata szerint (Ter 3,5). Ádám és Éva így közvetlenül, nemcsak önmaguk, hanem leszármazottaik számára is elveszítették a szentség és igazság eredeti kegyelmét.
76. Mi az eredeti bűn?
404
Az eredeti bűn, amelyben minden ember születik, a szentségtől és igazságtól való megfosztottság állapota. „Magunkra vont”, nem „általunk elkövetett” bűn; születési állapot, nem személyes cselekedet. Minden ember egy, közös eredete következtében az emberi természettel együtt származik át Ádám minden utódára, „nem utánzás, hanem továbbadás” révén. Ez a továbbadás misztérium, amelyet nem tudunk teljesen megérteni.
77. Milyen más következményei vannak az eredeti bűnnek?
405-409
Az eredeti bűn következtében az emberi természet nem romlott meg teljesen, de természetes erői meggyengültek, és az emberi természet a tudatlanság, a szenvedés és halál hatalma alá került és a bűnre hajlóvá lett. E bűnre való hajlandóságot nevezzük concupiscentiának.
78. Mit tett Isten az első bűn után?
410-412
Az első bűn után a világot elárasztotta a bűn, de Isten nem hagyta az embert a halál hatalmában, hanem titokzatosan – a Protoevangéliumban (Ter 3,15) – megígérte, hogy a bűn vereséget fog szenvedni és az embert kiemeli bukásából. Ez a megváltó Messiás első meghirdetése. Ezért a bukást végül szerencsés véteknek lehet neveznünk, mert „ilyen és ily nagy Megváltót érdemelt” (Exsultet).
MÁSODIK FEJEZET
HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN,
79. Mi az Örömhír az ember számára?
422-424
Az örömhír a meghalt és föltámadott Jézus Krisztusnak, „az élő Isten Fiának” (Mt 16,16) hirdetése. Heródes király napjaiban, Augustus császár uralkodása idején Isten beteljesítette az Ábrahámnak és az ő ivadékának adott ígéreteket, és elküldte „a Fiát, aki asszonytól született, és ő alávetette magát a törvénynek, hogy kiváltson minket a törvény szolgaságából, hogy a fogadott fiúságot elnyerjük” (Gal 4,4–5).
80. Hogyan terjed ez az Örömhír?
425-429
Az első tanítványok kezdettől fogva égtek a vágytól, hogy hirdessék Jézus Krisztust azért, hogy mindenkit elvezessenek a belé vetett hitre. Ma is Krisztus szerető megismeréséből fakad az evangelizálás és a katekézis vágya, azaz a törekvés, hogy Jézus Krisztus személyében feltárjuk Isten egész tervét, és az emberiséget elvezessük a Vele való közösségre.
„ÉS JÉZUS KRISZTUSBAN,
81. Mit jelent a „Jézus” név?
430-435
A „Jézus” név, amit az Angyal Máriának mondott, annyit jelent, hogy „Isten megszabadít”. A születendő gyermek kilétét és küldetését jelzi, „mert ő szabadítja meg a népét bűneitől” (Mt 1,21). Péter megerősíti, hogy „nem adatott más név az ég alatt az embereknek, akiben üdvözülnünk lehetne” (ApCsel 4,12).
82. Miért nevezzük Jézust „Krisztusnak”?
436-440
A görög „Krisztosz” és héber megfelelője, a „Messiás” azt jelenti: „Fölkent”. Jézus azért a Krisztus, mert Isten fölszentelte, a Szentlélekkel fölkente megváltói küldetésére. Ő az Izrael által várt Messiás, akit az Atya a világba küldött. Jézus elfogadta a Messiás nevet, tartalmát pontosabbá téve: „az égből szállt alá” (Jn 3,13), megfeszítették és föltámadott, Ő a szenvedő Szolga, aki „életét adja váltságul sokakért” (Mt 20,28). A Krisztus névből ered a christiani-keresztények név.
83. Milyen értelemben „Isten egyszülött Fia” Jézus?
441-445
Jézus páratlan és tökéletes értelemben „Isten egyszülött Fia”. A Jordánnál történt kereszteléskor és a színeváltozáskor az Atya szava Jézust így nevezi: „Ő az én szeretett Fiam”. Amikor Jézus azt állítja magáról, hogy ő a Fiú, aki „ismeri az Atyát” (Mt 11,27), akkor Istennel, az ő Atyjával való páratlan és örök kapcsolatáról beszél. Ő „Isten egyszülött Fia” (1Jn 4,9), a Szentháromság második személye. Az apostoli igehirdetés központi témája, hogy ők látták „az ő dicsőségét, mint az Atya Egyszülöttének dicsőségét” (Jn 1,14).
84. Mit jelent az „Úr” cím?
446-451
A Szentírásban az Úr megnevezés általában a szuverén módon uralkodó Istent jelenti. Jézus ezt a nevet magának tulajdonítja és kinyilatkoztatja isteni uralmát a természet erői, a démonok, a bűn és a halál fölött, mindenekfölött a föltámadásával. Az első keresztény hitvallások hirdetik, hogy az Atyát megillető hatalom, tisztelet és dicsőség Jézusnak is sajátjai: Isten „olyan nevet adott neki, mely fölötte áll minden névnek” (Fil 2,9). Ő a világ és a történelem Ura, az ember egyedül neki köteles alávetni teljesen személyes szabadságát.
„JÉZUS KRISZTUS FOGANTATOTT A SZENTLÉLEKTŐL,
85. Miért lett emberré Isten Fia?
456-460
Isten Fia értünk, emberekért és a mi üdvösségünkért testesült meg Szűz Mária méhében a Szentlélek erejéből; azaz azért, hogy minket, bűnösöket megbékéltessen az Istennel; hogy megismertesse velünk az Ő végtelen szeretetét; hogy számunkra az életszentség példája legyen, s hogy „az isteni természet részesévé” tegyen bennünket (2Pt 1,4).
86. Mit jelent a „megtestesülés” szó?
461-463
Az Egyház megtestesülésnek nevezi az isteni természet és az emberi természet csodálatos egyesülésének misztériumát az Ige egyetlen isteni személyében. Üdvösségünk megvalósításáért Isten Fia „testté” lett (Jn 1,14) azzal, hogy valóságos ember lett. A megtestesülésbe vetett hit a keresztény hit sajátos ismertetőjegye.
87. Jézus Krisztus hogyan valóságos Isten és valóságos ember?
464-467
Jézus elválaszthatatlanul igaz Isten és igaz ember a maga isteni személyének egységében. Ő, aki Isten Fia, aki „született, nem teremtetett, az Atya ugyanazon lényegéből”, valóságos ember lett, a testvérünk, anélkül, hogy megszűnt volna Isten, a mi Urunk lenni.
88. Mit tanít erről a Kalkedoni Zsinat (451-ben)?
467
A Kalkedoni Zsinat azt tanítja, hogy „egy és ugyanannak valljuk a Fiút, mi Urunk Jézus Krisztust; őt, aki tökéletes istenségében és tökéletes emberségében; valóban Istent és valóban embert, őt, akinek értelmes lelke és teste van, és aki istensége szerint egylényegű az Atyával, és embersége szerint egylényegű mivelünk, »aki hozzánk hasonló mindenben, a bűnt kivéve« (Zsid 4,15); az idők kezdete előtt az Atyától született istensége szerint, és az utolsó napokban értünk és a mi üdvösségünkért az Istenszülő Szűz Máriától embersége szerint.”
89. Hogyan fejezi ki az Egyház a megtestesülés misztériumát?
464-469
Az Egyház a megtestesülés misztériumát úgy fejezi ki, hogy tanítja: Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember, két természete van, isteni és emberi, melyek nem keverednek egymással, hanem egyesülnek az Ige személyében. Emiatt Jézus emberségében mindent – a csodákat, a szenvedést és a halált is – isteni személyének kell tulajdonítanunk, aki a fölvett emberi természet által tevékenykedik.
90. Isten emberré lett Fiának volt-e emberi tudással rendelkező lelke?
470-474
Isten Fia értelmes emberi lélektől éltetett testet vett magára. Jézus a maga emberi értelmével sok dolgot tapasztalat útján fogott fel. De Isten Fiának emberként is közvetlen és bensőséges ismerete volt Atyjáról, az Istenről. Belelátott az emberek titkos gondolataiba és teljesen ismerte azt az örök tervet, melynek kinyilatkoztatására eljött.
91. Hogyan van összhangban a megtestesült Ige két akarata?
475
Jézusnak isteni és emberi akarata van. Földi életében Isten Fia emberi módon is akarta, amit Istenként az Atyával és Szentlélekkel együtt elhatározott a mi üdvösségünkre. Krisztus emberi akarata minden ellenkezés vagy tiltakozás nélkül követi az isteni akaratot, helyesebben aláveti magát az isteni akaratnak.
92. Valóságos teste volt-e Krisztusnak?
476-477
Krisztus valóságos emberi testet vett magára, mely által a láthatatlan Isten láthatóvá vált. Ezért Krisztus megjeleníthető és tisztelhető szentképeken.
93. Mit jelenít meg Jézus Szíve?
478
Jézus emberi szívvel ismert meg és szeretett bennünket. A mi üdvösségünkért átszúrt Szíve annak a végtelen szeretetnek a szimbóluma, amellyel szereti az Atyát és minden egyes embert.
94. „Fogantatott a Szentlélektől”: mit jelent ez a kifejezés?
484-486
Azt jelenti, hogy Szűz Mária az örök Fiút a Szentlélek erejéből foganta méhében, férfi közbejötte nélkül: „A Szentlélek száll tereád” (Lk 1,35) – mondta neki az Angyal az angyali üdvözletkor.
95. „Született Szűz Máriától”: miért állítható Máriáról, hogy valóban Isten Anyja?
495
Mária valóban Isten Anyja, mert Jézusnak Anyja (Jn 2,1; 19,25). Ugyanis Jézus, aki a Szentlélek erejéből fogantatott és valóban Mária fia lett, az Atyaisten örök Fia. Ő maga Isten.
96. Mit jelent a „Szeplőtelen Fogantatás”?
487-492
Isten ingyenes kegyelemként választotta ki Máriát öröktől fogva, hogy Fiának anyja legyen: hogy e feladatot teljesíthesse, fogantatása szeplőtelen lett. Ez azt jelenti, hogy Isten a maga kegyelméből és Jézus Krisztus érdemeit előre látva, Máriát fogantatásától kezdve megőrizte az eredeti bűntől.
97. Hogyan működik együtt Mária az üdvözítés isteni tervével?
493-494
Isten kegyelméből Mária egész életében mentes maradt a személyes bűnöktől. Ő a „kegyelemmel teljes” (Lk 1,28), az „Egészen Szent”. Amikor az angyal hírül adta neki, hogy a „Magasságbeli Fiát” fogja világra hozni (Lk 1,32), a „hit engedelmességével” (Róm 1,5) szabadon adta beleegyezését. Teljesen átadta magát Fia, Jézus személyének és művének, egész lelkével átölelte az üdvözítő isteni akaratot.
98. Mit jelent Jézus szűzi fogantatása?
496-498
Azt jelenti, hogy Jézus férfi közbejötte nélkül, egyedül a Szentlélek erejéből fogantatott Szűz Mária méhében. Jézus a mennyei Atya Fia isteni természete szerint, és Mária fia emberi természete szerint, de valójában Isten Fia két természetben, mivel személye csak egy van, az isteni.
99. Mit jelent az, hogy Mária „mindig Szűz”?
499-507
Azt jelenti, hogy „szűz maradt Fiának foganásakor, Szűz a szülésben, Szűz áldott állapotában, Szűz anyaságában, örökké Szűz” (Szent Ágoston). Ezért, amikor az evangéliumok „Jézus testvéreiről és nővéreiről” beszélnek, Jézus legközelebbi rokonairól van szó a bibliai kifejezésmód szerint.
100. Miként egyetemes Mária lelki anyasága?
501-507
Máriának egyetlen Fia van, Jézus, de éppen Jézusban lelki anyasága kiterjed minden emberre, akiknek üdvözítésére jött. Engedelmesen élve az új Ádám oldalán, Szűz Mária az új Éva, az élők igazi anyja, aki anyai szeretetével a kegyelem rendjében együttműködik születésüknél és fejlődésüknél. Mária, a Szűz és Anya az Egyház előképe és legtökéletesebb megvalósulása.
101. Milyen értelemben misztérium Krisztus egész élete?
512-521
Krisztus egész élete kinyilatkoztatás. Mindaz, amit Jézus életében látni lehet, az ő láthatatlan misztériumához, elsősorban istenfiúságának misztériumához vezet: „Aki engem lát, látja az Atyát” (Jn 14,9). Továbbá noha az üdvözítés művének teljessége a kereszten és a föltámadással valósult meg, Krisztus egész élete az üdvösség misztériuma, mert mindannak, amit Jézus tett, mondott vagy elszenvedett, a célja az elbukott ember megszabadítása és helyreállítása istengyermeki hivatásában.
102. Melyek a Jézus misztériumaira való előkészület szakaszai?
522-524
Az első szakasz a reményé, ez a leghosszabb, sok-sok évszázadig tartott, s mi az ádventi idő liturgikus ünneplése során éljük át. Már ezt a homályos reményt is Isten oltotta a pogányok szívébe. A második az Ószövetség időszaka egészen Keresztelő Jánosig, melyben Isten előkészítette Fia eljövetelét. János az utolsó és a legnagyobb próféta.
103. Mit tanít az evangélium Jézus születésének és gyermekkorának misztériumairól?
525-530
Karácsonykor a mennyei dicsőség egy újszülött gyengeségében nyilvánul meg; Jézus körülmetélése az Ő zsidó néphez való tartozásának jele, és keresztségünk előképe; találkozása a Háromkirályokkal (Epifánia) Izrael Messiás-királyának kinyilvánulása az összes nemzetek számára; a templomban történt bemutatáskor Simeonban és Annában egész Izrael várakozása találkozik Üdvözítőjével; a menekülés Egyiptomba és a betlehemi gyermekgyilkosság jelzi, hogy Krisztus egész élete üldöztetés lesz; az Egyiptomból való hazatérés a kivonulásra emlékeztet és Jézust új Mózesként mutatja be: Ő az igazi és végső szabadító.
104. Mit tanít nekünk Jézus rejtett élete Názáretben?
533-534
Jézus rejtett élete Názáretben a mindennapok észrevétlenségében telt. Ez módot ad arra, hogy közösségben legyünk vele az imádsággal, egyszerűséggel, munkával, családi szeretettel áthatott mindennapok életszentségében. Mária és nevelőatyja, József iránti engedelmessége az Atya iránti engedelmességének képe. Ők ketten pedig a hitben elfogadják Jézus misztériumát, bár nem mindig értik.
105. Miért vette föl Jézus Jánostól „a bűnbánat keresztségét a bűnök bocsánatára”? (Lk 3,3)
535-537
Hogy megkezdje nyilvános működését és elővételezze halálának „keresztségét”: így vállalta – bár teljesen bűn nélkül volt –, hogy a bűnösök közé sorolják őt, „Isten Bárányát, aki elveszi a világ bűnét” (Jn 1,29). Az Atya „szeretett Fiam”-nak nyilvánítja ki őt (Mt 3,17), és a Szentlélek száll le reá. Jézus keresztsége a mi keresztségünk előképe.
106. Mit nyilatkoztatnak ki Jézus megkísértései a pusztában?
538-540
A kísértések, amelyek Jézust a pusztában érték, összefoglalják azokat a kísértéseket, amelyek Ádámot a Paradicsomban és Izraelt a pusztai vándorlás során érték. A Sátán Jézust az Atya által rábízott küldetéshez való hűségében kísérti meg. Krisztus, az új Ádám ellenáll, és győzelme előre hirdeti szenvedésének – fiúi szeretete legnagyobb engedelmességének – győzelmét. Az Egyház ezzel a misztériummal különösen a Nagyböjt liturgikus idejében egyesül.
107. Kik kapnak meghívást Isten Országába, melyet Jézus meghirdetett és megvalósított?
541-546
Jézus minden embert meghív, hogy része legyen Isten Országában. A legnagyobb bűnös is meghívást kap a megtérésre és arra, hogy elfogadja az Atya végtelen irgalmát. Az Ország már itt a földön azoké, akik alázatos szívvel befogadják. Ők azok, akik megkapják az Ország misztériumainak kinyilatkoztatását.
108. Jézus miért jelekkel és csodákkal nyilvánítja ki Isten Országát?
547-550
Jézus jelekkel és csodákkal kísérte tanítását, hogy bizonyítsa: Isten Országa őbenne, a Messiásban jelen van. Bár sokakat meggyógyított, nem azért jött, hogy itt a földön megszüntessen minden bajt, hanem hogy elsősorban a bűn rabszolgaságából kiszabadítson minket. Ördögűzései azt hirdetik, hogy keresztje győzelem lesz „evilág fejedelme” fölött (Jn 12,31).
109. Milyen tekintélyt ad Jézus apostolainak az Isten Országában?
551-553
Jézus kiválasztja a Tizenkettőt, föltámadása leendő tanúit, és részesíti őket küldetésében és tekintélyében, hogy tanítsanak, oldozzák föl a bűnöket, építsék és kormányozzák az Egyházat. Ebben a kollégiumban Péter kapja meg „az Ország kulcsait” (Mt 16,19), s foglalja el az első helyet, azzal a feladattal, hogy teljes épségében őrizze a hitet és erősítse meg testvéreit.
110. Mit jelent a színeváltozás?
554-556
A színeváltozáskor mindenekelőtt a Szentháromság mutatkozott meg: „Az Atya a hangban, a Fiú az emberben, a Szentlélek a ragyogó felhőben” (Aquinói Szent Tamás). Amikor Mózessel és Illéssel „eltávozásáról” beszélget (Lk 9,31), Jézus megmutatja, hogy útja a dicsőségbe a kereszten át vezet, és elővételezi eljövendő föltámadását és dicsőséges eljövetelét, mely „átalakítja majd halandó testünket, és hasonlóvá teszi a maga megdicsőült testéhez” (Fil 3,21).
111. Hogyan történt a messiási bevonulás Jeruzsálembe?
557-560
A meghatározott időpontban Jézus elhatározta, hogy fölmegy Jeruzsálembe, hogy szenvedjen, meghaljon és föltámadjon. Mint Messiás-király, aki kinyilatkoztatja az Ország eljöttét, szamár hátán vonul be a városába. A kicsinyek fogadják, kiknek örömkiáltása visszhangzik a szentmise Sanctusában: „Áldott, aki jön az Úr nevében! Hozsanna (’szabadíts meg’)” (Mt 21,9). Az Egyház a nagyheti liturgiát e jeruzsálemi bevonulás ünneplésével kezdi.
„JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT,
112. Mi a jelentősége Jézus húsvéti Misztériumának?
571-573
Jézus húsvéti misztériuma – mely magában foglalja szenvedését, halálát, föltámadását és megdicsőülését – a keresztény hit középpontja, mert Isten üdvözítő terve egyszer s mindenkorra megvalósult Fiának, Jézus Krisztusnak megváltó halálával.
113. Milyen vádak alapján ítélték Jézust halálra?
574-576
Izrael egyes vezetői azzal vádolták Jézust, hogy megszegi a Törvényt, a templom ellen cselekszik, s főként sérti az egyetlen Istenbe vetett hitet, mert Isten Fiának mondta magát. Emiatt adták át Pilátusnak, hogy ítélje halálra.
114. Milyen volt Jézus magatartása Izrael Törvényével kapcsolatban?
577-582
Jézus nem törölte el a Törvényt, melyet Isten a Sínai-hegyen adott Mózesnek, hanem tökéletessé tette azzal, hogy megadta végső értelmezését. Ő az isteni Törvényhozó, aki maradék nélkül teljesítette ezt a Törvényt. Továbbá Ő, a hűséges Szolga engesztelő halálával felajánlja azt az áldozatot, mely egyedül képes engesztelni mindazokért a bűnökért, „melyeket az emberek az első szövetség idején elkövettek” (Zsid 9,15).
115. Milyen volt Jézus magatartása a jeruzsálemi templommal kapcsolatban?
583-586
Jézust azzal vádolták, hogy ellensége a Templomnak. Ezzel szemben Ő úgy tekintette a Templomot, mint „Atyja házát” (Jn 2,16), és tanításának fontos helyévé tette. Ugyanakkor Jézus megjövendölte – halálára utalva – a Templom lerombolását, és Ő maga úgy mutatkozott, mint Isten végső lakóhelye az emberek között.
116. Ellentmondásban volt-e Jézus Izraelnek az egyetlen és szabadító Istenbe vetett hitével?
587-591
Jézus soha nem került ellentmondásba az egyetlen Istenbe vetett hittel, akkor sem, amikor megbocsátotta a bűnöket, azaz a legkifejezettebben isteni cselekedetet hajtotta végre, mellyel beteljesítette a messiási ígéreteket és Istennel egyenlőnek nyilvánította ki magát. Jézus követelménye, hogy higgyenek benne és térjenek meg, érthetővé teszi a Főtanács tragikus értetlenségét, mely Jézust, mint káromlót méltónak ítélte a halálra.
117. Ki a felelős Jézus haláláért?
595-598
Jézus szenvedéséért és haláláért nem vonhatók felelősségre különbségtétel nélkül sem az összes korabeli, sem a később bárhol élő zsidók. Minden egyes bűnös, azaz minden ember valóságos oka és eszköze a Megváltó szenvedésének, és még vétkesebben azok – elsősorban a keresztények –, akik gyakrabban visszaesnek a bűnbe és gyönyörködnek a bűnös szokásokban.
118. Krisztus halála miért része Isten tervének?
599-605
Isten, hogy megbékéltesse magával a bűn miatt halálra ítélt összes embert, szeretetből úgy határozott, hogy elküldi a Fiát, hogy adja magát halálra a bűnösökért. Jézus halála – mert az Ószövetség előre hirdette, különösen mint a szenvedő Szolga áldozatát – „az Írások szerint” történt.
119. Hogyan ajánlotta föl magát Krisztus az Atyának?
606-609
Krisztus egész élete önkéntes fölajánlás az Atyának, hogy véghezvigye az Ő üdvözítő tervét. Krisztus odaadja „az életét váltságul sokakért” (Mk 10,45), s ezáltal megbékélteti Istennel az egész emberiséget. Szenvedése és halála megmutatja, hogy az Ő embersége mennyire szabad és tökéletes eszköze az isteni Szeretetnek, amely minden ember üdvösségét akarja.
120. Hogyan mutatkozik meg Jézus áldozata az utolsó vacsorán?
610-611
Jézus szenvedésének vigíliáján, az Apostolaival megült utolsó vacsorán elővételezte, azaz jelezte és előzetesen megvalósította önmaga önkéntes feláldozását: „Ez az én testem, mely értetek adatik…” „Ez az én vérem, mely kiontatik…” (vö. Lk 22,19–20). Ezzel egyidejűleg megalapította az Eucharisztiát mint áldozatának „emlékezetét” (1Kor 11,25), és Apostolait az Újszövetség papjaivá tette.
121. Mi történt a Getszemáni-kertben lefolyt halálküzdelemben?
612
Az iszonyat ellenére, melyet a halál váltott ki annak teljesen szent emberségében, aki „az élet Szerzője” (ApCsel 3,15), Isten Fiának emberi akarata belesimul az Atya akaratába: Jézus „engedelmesen mindhalálig” (Fil 2,8) elvállalja, hogy testében hordozza bűneinket, hogy bennünket megszabadítson.
122. Melyek Jézus keresztáldozatának a gyümölcsei?
623, 617
Jézus önként ajánlotta föl életét engesztelő áldozatul, azaz mindhalálig tartó szeretetének teljes engedelmességével helyrehozta a mi bűneinket. Isten Fiának ez a „mindvégig tartó” szeretete (Jn 13,1) megbékéltette az egész emberiséget az Atyával. Krisztus húsvéti áldozata tehát egyedülálló, tökéletes és végleges módon váltja meg az embereket, s teszi számukra lehetővé a közösséget Istennel.
123. Miért hívja Jézus a tanítványait arra, hogy vegyék föl a keresztjüket?
618
Amikor Jézus meghívja tanítványait, hogy vegyék föl keresztjüket és kövessék őt, társul akarja maga mellé venni megváltó áldozatában azokat, akik elsőként részesültek annak áldásaiból.
124. Milyen állapotban volt Jézus teste, amikor a sírban nyugodott?
624-630
Krisztus valóban meghalt és valóban eltemették. Az isteni erő azonban testét megóvta a romlástól.
„JÉZUS KRISZTUS ALÁSZÁLLT A POKLOKRA,
125. Mit jelent a „poklok”, ahová Jézus alászállott?
632-637
A „poklok” nem a pokolt, a kárhozat helyét jelenti, hanem a Krisztus előtt meghalt – mind a jó, mind a rossz – embereknek az állapota. Jézus isteni személyével egyesült emberi lelke elment ezekhez az igazakhoz, akik várták a Megváltót, hogy végre megláthassák Istent. Krisztus, miután halálával legyőzte a halált és az ördögöt, „akinél a halál hatalma volt” (Zsid 2,14), kiszabadította a Megváltóra váró igazakat és megnyitotta számukra a menny kapuját.
126. Mi a szerepe Jézus föltámadásának a hitünkben?
631
Jézus föltámadása Krisztusba vetett hitünk legnagyobb igazsága, és a kereszttel együtt a húsvéti misztérium lényeges része.
127. Milyen „jelek” bizonyítják Jézus föltámadását?
639-644
Jézus föltámadásának lényeges jele az üres sír. Emellett tanúskodnak a föltámadásról az asszonyok, akik elsőként találkoztak Jézussal és vitték a hírt az apostoloknak. Ezután Jézus „megjelent Kéfának (Péternek), majd a Tizenkettőnek. Végül megjelent egyszerre több mint ötszáz testvérnek” (1Kor 15,5–6), és másoknak is. A föltámadást nem az apostolok találták ki, hiszen ez számukra képtelenségnek tűnt: maga Jézus is szemükre vetette hitetlenségüket.
128. Ugyanakkor miért transzcendens esemény Jézus föltámadása?
647
Jóllehet Jézus föltámadása történeti tény, ellenőrizhető, jelek és tanúságtételek révén megállapítható és tanúsított, mégis, mivel Krisztus emberségének Isten dicsőségébe való átmenetele, ezért meghaladja és felülmúlja a történelmet (transzcendens), mint a hit misztériuma. Emiatt nem a világnak mutatkozott meg a feltámadott Krisztus, hanem a tanítványainak, és tanúivá tette őket a nép előtt.
129. Milyen Jézus föltámadott testének állapota?
645-646
Krisztus föltámadása nem ebbe a földi életbe való visszatérés. Föltámadott teste azonos azzal, amelyet megfeszítettek, magán viseli a szenvedés stigmáit, de már az isteni élet részese és a megdicsőült test tulajdonságaival rendelkezik. Ezért a föltámadott Krisztus teljesen szabadon határozza meg, hogy hol, hogyan és milyen alakban jelenik meg a tanítványainak.
130. Hogyan a Szentháromság műve a föltámadás?
648-650
Krisztus föltámadása Isten transzcendens műve. A három isteni Személy, mindegyik a maga sajátos módján, együtt cselekszik: az Atya megmutatja a maga hatalmát, a Fiú „újra fölveszi” önként föláldozott életét (Jn 10,17) úgy, hogy újra egyesíti lelkét és testét, melyet a Szentlélek éltet és dicsőít meg.
131. Mi a föltámadás értelme és üdvözítő jelentősége?
651-655
A föltámadás a megtestesülés csúcspontja. Bizonyítja Krisztus istenségét s mindazt, amit tett és tanított, és megvalósítja a javunkra adott isteni ígéreteket. Továbbá a Föltámadott, a bűnnek és a halálnak legyőzője megigazulásunk és föltámadásunk forrása: föltámadásától kezdve nyújtja nekünk a gyermekké fogadás kegyelmét, ami valóságos részesedés az egyszülött Fiú életében; s végül, az idők végén Ő fogja föltámasztani a mi testünket.
„JÉZUS FÖLMENT A MENNYBE,
132. Mit jelent a mennybemenetel?
659-667
Miután eltelt negyven nap, melyek során a föltámadott test dicsőségét elrejtő, megszokott formában jelent meg apostolainak, Krisztus fölment a mennybe és az Atyának jobbjára ült. Ő az Úr, aki immár emberségével uralkodik Isten Fiának örök dicsőségében, és szüntelenül közbenjár értünk az Atyánál. Elküldi Szentlelkét, és adja nekünk a reményt, hogy egy napon eljutunk Őhozzá, mert helyet készít számunkra.
„ONNAN JÖN EL ÍTÉLNI ÉLŐKET ÉS HOLTAKAT”
133. Hogyan uralkodik most Jézus Krisztus?
668-674
A kozmosz és a történelem Ura, Egyházának Feje, a megdicsőült Krisztus titokzatosan jelen van a földön, ahol az ő Országa csíraként és kezdetként van jelen az Egyházban. Egy napon dicsőségesen vissza fog térni, de ennek időpontját nem ismerjük. Ezért virrasztva és imádkozva élünk: „Jöjj el, Urunk” (Jel 22,20).
134. Hogyan fog megvalósulni az Úr dicsőséges eljövetele?
675-677
E mulandó világ utolsó kozmikus összeomlása után Krisztus dicsőséges eljövetele Isten végső győzelme lesz a Parúziában és az utolsó ítéleten. Így fog beteljesedni Isten Országa.
135. Hogyan fogja megítélni Krisztus az élőket és holtakat?
678-679
Krisztus azzal a hatalommal fog ítélni, melyet a világ Megváltójaként szerzett, aki azért jött, hogy üdvözítse az embereket. Nyilvánosságra fognak kerülni a szívek titkai, s egyenként mindenkinek minden cselekedete, amit Istennek és a felebarátoknak tett. Mindenki a tettei szerint ítéltetik örök életre vagy örök kárhozatra. Így valósul meg „Krisztus teljessége” (Ef 4,13), melyben „Isten lesz minden mindenben” (1Kor 15,28).
HARMADIK FEJEZET
„HISZEK A SZENTLÉLEKBEN”
136. Mit akar mondani az Egyház, amikor megvallja: „Hiszek a Szentlélekben?”
683-686
Hinni a Szentlélekben azt jelenti, hogy megvalljuk a Szentháromság harmadik személyét, aki az Atyától és a Fiútól származik, „akit éppúgy imádunk és dicsőítünk, mint az Atyát és a Fiút”. Az Atya „a szívünkbe árasztotta” a Szentlelket (Gal 4,6), hogy Isten fiainak új életét elnyerjük.
137. Miért elválaszthatatlan a Fiú küldetése a Szentlélek küldetésétől?
687-690
Az oszthatatlan Szentháromságban a Fiú és a Szentlélek különbözőek ugyan, de szét nem választhatók. Ugyanis az idő kezdetétől a végéig, amikor az Atya küldi a Fiát, Szentlelkét is küldi, aki Krisztussal egyesít minket a hitben, hogy mint fogadott fiak Atyának szólíthassuk Istent (Róm 8,15). A Lélek láthatatlan, de mi a tevékenysége által megismerjük, amikor kinyilatkoztatja nekünk az Igét és tevékenykedik az Egyházban.
138. Milyen neveken szólítjuk a Szentlelket?
691-693
A „Szentlélek” a Szentháromság harmadik személyének a tulajdonneve. Jézus nevezi őt így is: Paraklétosz (Vigasztaló, Pártfogó) és az Igazság Lelke. Az újszövetségi könyvekben: Krisztus Lelke, az Úr Lelke, Isten Lelke, a dicsőség Lelke, az ígéret Lelke.
139. Milyen szimbólumok jelenítik meg a Szentlelket?
694-701
A Szentlélek megjelenítő szimbólumai: az élő víz, mely Krisztus átszúrt szívéből fakad és oltja a megkereszteltek szomját; az olajjal való megkenés, mely a Bérmálás szentségi jele; a tűz, mely átformálja azt, amivel kapcsolatba kerül; a homályos vagy világító felhő, melyben az isteni dicsőség mutatkozik meg; a kézrátétel, mely közvetíti a Lelket; a galamb, mely leereszkedett Krisztusra a keresztségkor és rajta maradt.
140. Mit jelent az, hogy a Szentlélek „szólt a próféták szavával”?
687-688
A próféták itt mindazokat jelenti, akik a Szentlélek sugalmazására Isten nevében beszéltek. A Szentlélek Krisztusban beteljesítette az ószövetségi próféciákat, és az Újszövetségben kibontakoztatja az Ő misztériumát.
141. Mit tett a Szentlélek Keresztelő Jánosban?
717-720
A Lélek betöltötte Keresztelő Jánost, az utolsó ószövetségi prófétát, aki a Lélek hatására ment, hogy „fölkészítse a népet az Úrnak” (Lk 1,17), és hirdesse Krisztusnak, Isten Fiának eljöttét: akire látod leszállni a Lelket, és rajta marad, „Ő az, aki Lélekben fog keresztelni” (Jn 1,33).
142. Mi a Szentlélek műve Máriában?
721-726
A Szentlélek teljesíti be Máriában az Ószövetség várakozását és előkészületét Krisztus eljövetelére. Páratlan módon betölti kegyelemmel, és termékennyé teszi szüzességét, hogy világra hozza Isten megtestesült Fiát. A „teljes Krisztusnak”, azaz a Főnek, Jézusnak és az ő testének, az Egyháznak anyjává teszi őt. Mária ott van a Tizenkettő körében Pünkösd napján, amikor a Szentlélek az Egyház nyilvánosság elé lépésével megnyitja „az utolsó időket”.
143. Milyen kapcsolat van a Lélek és Krisztus Jézus között Jézus földi küldetése során?
727-730
Isten Fiát emberségében a megtestesüléstől kezdve a Lélek kenete Messiássá szentelte. Ő pedig tanításában kinyilatkoztatja a Lelket, ezzel beteljesíti az atyáknak tett ígéretet, és adja a születő Egyháznak, amikor föltámadása után rálehel az apostolokra.
144. Mi történt Pünkösdkor?
731-732
Ötven nappal a föltámadása után, Pünkösdkor a megdicsőült Jézus Krisztus kiárasztja a Lelket és kinyilvánítja mint isteni Személyt, ezáltal a Szentháromság kinyilatkoztatása teljessé vált. Krisztus küldetése és a Lélek küldetése az Egyház küldetésévé válik, mely arra szól, hogy hirdesse és terjessze a szentháromságos közösség misztériumát.
145. Mit tesz a Szentlélek az Egyházban?
733-741
A Szentlélek építi, élteti és megszenteli az Egyházat: a Szeretet Lelke adja vissza a megkeresztelteknek a bűn miatt elveszített istenhasonlóságot, és Krisztusban magának a Szentháromságnak életével élteti őket. Küldi őket, hogy tanúskodjanak Krisztus igazságáról, és kölcsönös tevékenységüket egységbe foglalja, hogy valamennyien megteremjék „a Lélek gyümölcseit” (Gal 5,22).
146. Hogyan tevékenykedik Krisztus és az Ő Lelke a hívők szívében?
738-741
Krisztus a szentségek által közli testének tagjaival az Ő Lelkét és Isten kegyelmét, mely a Lélek szerinti új élet gyümölcseit termi. Végül a Szentlélek az imádság tanítómestere.
„HISZEM A SZENT, KATOLIKUS ANYASZENTEGYHÁZAT”
147. Mit jelent az Egyház?
751-752
Azt a népet jelenti, amelyet Isten meghív és összegyűjt az egész földkerekségről, hogy egy közösséget alkosson mindazokból, akik a hit és keresztség által Isten fiaivá, Krisztus tagjaivá és a Szentlélek templomává válnak.
148. Vannak-e más nevek és képek is a Szentírásban az Egyház jelölésére?
753-757
A Szentírásban sok képet találunk, melyek megmutatják az Egyház misztériumának egymást kiegészítő szempontjait. Az Ószövetségben gyakoriak az Isten népéhez kötődő képek; az Újszövetség inkább Krisztus és az Ő népe, mint a fő és a test kapcsolatának tulajdonságait mutatja be, illetve a pásztor (akol, nyáj, bárány), a földműves (szántóföld, gyümölcsfa, szőlő), a lakóhely (szállás, szikla, templom) és a család (jegyes, anya, család) életéből vett képeket használja.
149. Honnan ered az Egyház és hogyan teljesedik be?
758-766
Az Egyház eredete és beteljesedése Isten örök tervéből való. Izrael kiválasztása – ami az összes nemzetek jövendő egybegyűjtésének előképe volt – előkészítette az Ószövetségben. Alapjait Jézus tanítása és csodái rakták le, s megváltó halála és föltámadása valósította meg. Pünkösdkor a Szentlélek kiáradása által úgy jelent meg, mint az üdvösség misztériuma. Beteljesedése az idők végén lesz, mint az összes megváltottak mennyei közössége.
150. Mi az Egyház küldetése?
767-769
Az Egyház küldetése az, hogy hirdesse és az összes nemzetek között valósítsa meg Istennek Jézus Krisztus által megalapított Országát. Az Egyház itt a földön ennek az üdvözítő Országnak a csírája és kezdete.
151. Milyen értelemben misztérium az Egyház?
770-773
Az Egyház annyiban misztérium, amennyiben látható valóságában jelen van és működik egy lelki, isteni valóság, mely csak a hit szemével látható.
152. Mit jelent az, hogy az Egyház az üdvösség egyetemes szentsége?
774-776
Azt jelenti, hogy az egész emberiség Istennel való megbékélésének és bensőséges egységének, illetve az egész emberi nem egységének jele és eszköze.
Az Egyház: Isten népe, Krisztus teste,
153. Miért az Egyház Isten népe?
781
Az Egyház Isten népe, mert Neki úgy tetszett, hogy az embereket nem elszigetelten, egyenként szabadítja meg és szenteli meg, hanem egyetlen népet alkot belőlük, melyet az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek egysége egyesít.
154. Melyek Isten népének sajátos tulajdonságai?
782
Ezt a népet, melynek a Krisztusba vetett hit és a Keresztség által válik tagjává az ember, a következők jellemzik: az Atyaistentől ered, feje Jézus Krisztus, sajátossága Isten fiainak méltósága és szabadsága, törvénye a szeretet új parancsa, küldetése, hogy a föld sója és a világ világossága legyen, célja Isten Országa, mely már itt a földön elkezdődött.
155. Milyen értelemben részesedik Isten népe Krisztus hármas – papi, prófétai és királyi – tevékenységében?
783-786
Isten népe részesedik Krisztus papi hivatalában, amennyiben a megkeresztelteket a Szentlélek fölszenteli, hogy lelki áldozatokat mutassanak be; részesedik prófétai hivatalában, amennyiben a hit természetfölötti érzékével fogyatkozás nélkül ragaszkodik a hithez, elmélyíti és tanúskodik róla; részesedik királyi hivatalában a szolgálatokkal, követve Jézus Krisztust, aki a mindenség királyaként mindenkinek, kiváltképpen a szegényeknek és a szenvedőknek a szolgája lett.
156. Miként Krisztus teste az Egyház?
787-791
A meghalt és föltámadott Krisztus a Szentlélek által bensőségesen egyesíti magával a benne hívőket. Ily módon a hívők Krisztusban, főként az Eucharisztia által kapcsolódva Őhozzá, egymás között is egységet alkotnak a szeretetben, egy testté, az Egyházzá lesznek, melynek egysége a tagok és teendők különbözőségében valósul meg.
157. Ki a feje ennek a testnek?
792-795
Krisztus „a testnek, azaz az Egyháznak a feje” (Kol 1,18). Az Egyház belőle, őbenne és őáltala él. Krisztus és az Egyház alkotják „a teljes Krisztust” (Szent Ágoston); „a Fő és a tagok egyetlen titokzatos személyt alkotnak” (Aquinói Szent Tamás).
158. Miért nevezhető az Egyház Krisztus menyasszonyának?
796
Mert maga az Úr nevezte magát „Vőlegénynek” (Mk 2,19), aki szerette az Egyházat, és örök szövetséggel egyesítette magával. Önmagát adta érte, hogy tulajdon vérével tisztítsa meg és „szentté” (Ef 5,26) és Isten összes gyermekeinek termékeny anyjává tegye. Míg a „test” kifejezés a fő és a tagok közti egységet hangsúlyozza, a „menyasszony” kettőjük különbségét emeli ki személyes kapcsolatukban.
159. Miért nevezhető az Egyház a Szentlélek templomának?
797-798
Mert a Szentlélek a testben lakik, ami az Egyház: a Főben és a tagokban egyaránt; továbbá Isten Igéjével, a szentségekkel, az erényekkel és a karizmákkal építi az Egyházat a szeretetben.
160. Mik a karizmák?
799-801
A karizmák a Szentlélek különleges ajándékai, melyeket az emberek javára, a világ szükségleteire, és különösen az Egyház épülésére ad az egyes személyeknek. Megítélésük az Egyházi Tanítóhivatalra tartozik.
Az Egyház egy, szent, katolikus és apostoli
161. Miért egy az Egyház?
813-815
Az Egyház egy, mert eredete és mintaképe az egy Isten egysége a személyek háromságában; alapítója és feje Jézus Krisztus, aki egy testben állítja helyre az összes népek egységét; lelke a Szentlélek, aki az összes híveket egyesíti a Krisztusban való közösségben. Egy a hite, egy a szentségi élete, egy az apostoli jogfolytonossága, egy a közös reménye és ugyanaz a szeretete.
162. Hol létezik Krisztus egyetlen Egyháza?
816
Krisztus egyetlen Egyháza – mint alkotmányos és rendezett társaság a világban – a katolikus Egyházban áll fenn (subsistit in), Péter utóda és a vele közösségben lévő püspökök kormányozzák. Csak általa érhető el az üdvösség eszközeinek teljessége, mert az Úr az Újszövetség összes javait egyedül az apostoli kollégiumra bízta, amelynek a feje Péter.
163. Hogyan kell vélekednünk a nem katolikus keresztényekről?
817-819
Azokban az egyházakban és egyházi közösségekben, amelyek elszakadtak a katolikus Egyház teljes közösségétől, a megszentelésnek és az igazságnak sok eleme megtalálható. Mindezek a javak Krisztustól erednek, és a katolikus egység felé ösztönöznek. Ezen egyházak és közösségek tagjait a Keresztség Krisztus testének tagjaivá teszi, ezért testvéreknek ismerjük el őket.
164. Hogyan kell elköteleződnünk a keresztények egysége mellett?
820-822
Az összes keresztények egysége helyreállítására irányuló vágy Krisztus ajándéka és a Szentlélek fölhívása. Az egész Egyházat érinti, s a szív megtérésével, imádsággal, kölcsönös testvéri megismeréssel, teológiai dialógussal valósul meg.
165. Milyen értelemben szent az Egyház?
823-829
Az Egyház szent, mert a legszentebb Isten a szerzője; Krisztus önmagát adta érte, hogy megszentelje és megszentelővé tegye; a Szentlélek élteti a szeretettel. Benne található az üdvösség eszközeinek teljessége. Az életszentség minden tagjának hivatása és minden tevékenységének célja. Az Egyház tagjai közé számlálja Szűz Máriát és számtalan szentet, akik példaképek és közbenjárók. Az Egyház szentsége gyermekei megszentelésének a forrása, akik itt a földön valamennyien bűnösnek ismerik magukat, ezért mindig szükségük van a megtérésre és megtisztulásra.
166. Miért nevezzük katolikusnak az Egyházat?
830-831
Az Egyház katolikus, azaz egyetemes (universalis), mert Krisztus van benne jelen: „Ahol Krisztus Jézus van, ott van a katolikus Egyház” (Antiochiai Szent Ignác). Ez az Egyház hirdeti a teljes és sértetlen hitet; hordozza és kiszolgáltatja az üdvösség eszközeinek teljességét; küldetése van minden idők minden népéhez, bármely kultúrához tartoznak.
167. Katolikus-e a részegyház?
832-835
Minden részegyház, azaz egyházmegye (a latin szertartásban) és eparchia (a keleti szertartásban) katolikus, amely olyan keresztények közösségéből áll, akik a hitben és a szentségekben közösségben vannak az apostoli jogfolytonosságban szentelt püspökükkel és a római Egyházzal, amely „a szeretetben elnököl” (Antiochiai Szent Ignác).
168. Ki tartozik a Katolikus Egyházhoz?
836-838
Minden ember különféle módokon hozzátartozik Isten népének katolikus egységéhez, vagy arra van rendelve. Teljesen a katolikus Egyház tagjává válik az, aki Krisztus Szentlelkét birtokolva a hitvallás, a szentségek, az egyházkormányzat és a közösség kötelékeivel egyesül vele. A megkereszteltek, akik nem valósítják meg teljesen ezt a katolikus egységet, bizonyos, jóllehet nem teljes közösségben vannak a katolikus Egyházzal.
169. Milyen kapcsolata van a katolikus Egyháznak a zsidó néppel?
839-840
A katolikus Egyház elismeri kapcsolatát a zsidó néppel, amiatt, hogy Isten az összes közül elsőként választotta ki ezt a népet, hogy befogadja az Ő Szavát. A zsidó néphez tartozik „a fiúvá fogadás, a dicsőség, a szövetségek, a törvényhozás, a kultusz, az ígéretet, a pátriárkák; test szerint belőle származik Krisztus” (Róm 9,4.5). A többi nem keresztény vallásoktól eltérően a zsidó hit már válasz Isten ószövetségi kinyilatkoztatására.
170. Milyen kötelék fűzi a katolikus Egyházat a nem keresztény vallásokhoz?
841-845
Van egy kötelék, amely mindenekelőtt az egész emberi nem közös eredetéből és céljából adódik. A katolikus Egyház elismeri, hogy minden, ami jó és igaz a többi vallásokban található, Istentől való, az Ő igazságának sugara, és előkészíthet az evangélium elfogadására, s késztethet az emberiség Krisztus Egyházában való egysége felé.
171. Mit jelent a tétel: „Az Egyházon kívül nincs üdvösség?”
846-848
Ez azt jelenti, hogy minden üdvösség Krisztustól, a Főtől jön az Egyház által, mely az Ő teste. Ezért nem üdvözülhetnek azok, akik megismerve a Krisztustól alapított és az üdvösséghez szükséges Egyházat, nem lépnek be oda, vagy nem maradnak meg benne. Ugyanakkor Krisztusnak és az Ő Egyházának köszönhetően elérhetik az örök üdvösséget mindazok, akik nem vétkesek abban, hogy nem ismerik Krisztus evangéliumát és az Ő Egyházát, de őszintén keresik Istent és a kegyelem hatására törekszenek megtenni az Ő akaratát, melyet lelkiismeretük szavából ismernek.
172. Miért kell hirdetnie az Egyháznak az evangéliumot az egész világnak?
849-851
Mert Krisztus elrendelte: „Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg őket az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek nevében” (Mt 28,19). Az Úrnak e missziós parancsa Isten örök szeretetéből fakad, aki azért küldte el a Fiát és Szentlelkét, mert „azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és eljusson az igazság megismerésére” (1Tim 2,4).
173. Miképpen missziós az Egyház?
852-856
Az Egyház a Szentlélek vezetésével a történelem folyamán Krisztus küldetését folytatja. A keresztényeknek ezért mindenkinek hirdetniük kell a Krisztus örömhírét, követve az Ő útját, készségesen önmaguk föláldozására is, egészen a vértanúságig.
174. Miért apostoli az Egyház?
857
Az Egyház apostoli eredete miatt, mert „az apostolok alapjára” (Ef 2,20) épül; tanítása miatt, mely azonos az apostolokéval; szervezete miatt, mert Krisztus visszatéréséig az apostolok tanítják, szentelik meg és kormányozzák utódaik által, akik a Péter utódával közösségben lévő püspökök.
175. Miben áll az apostolok küldetése?
858-861
Az apostol küldöttet jelent. Jézus, az Atya Küldötte magához hívott a tanítványai közül tizenkettőt és apostolaivá tette őket, azaz föltámadásának választott tanúivá és Egyházának alapjaivá. Azt a feladatot adta nekik, hogy folytassák küldetését: „Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket” (Jn 20,21), és megígérte nekik, hogy velük lesz a világ végezetéig.
176. Mi az apostoli jogfolytonosság?
861-865
Az apostoli jogfolytonosság az apostolok küldetésének és hatalmának átadása az ordo szentsége által utódaiknak, a püspököknek. Ezen átadásnak köszönhetően az Egyház a hit és az élet közösségében marad eredetével, miközben századokon át folytatja apostolkodását Krisztus országának terjesztéséért a földön.
A hívők: hierarchia, világi hívők, Istennek szentelt élet
177. Kik a hívők?
871-872
A hívők azok, akik a Keresztség által Krisztus testébe épülve Isten népének tagjai lettek. Sajátos állapotuknak megfelelően részesei Krisztus papi, prófétai és királyi tevékenységének, s arra kaptak meghívást, hogy teljesítsék az Istentől az Egyházra bízott küldetést. A hívők között igazi egyenlőség van az istengyermeki méltóságban.
178. Hogyan épül fel Isten népe?
873
Az Egyházban isteni alapítás folytán vannak szent szolgák, akik megkapták az egyházi rend szentségét és az Egyház hierarchiáját alkotják. A többieket laikusoknak, világi hívőknek nevezzük. A szent szolgák és a laikusok között egyaránt vannak hívők, akik különleges módon Istennek szentelik magukat az evangéliumi tanácsokra – tisztaság a cölibátusban, szegénység, engedelmesség – tett fogadalommal.
179. Miért alapította Krisztus az egyházi hierarchiát?
874-876
Krisztus az egyházi hierarchiát arra alapította, hogy Isten népét az Ő nevében gondozza, és ezért adott neki tekintélyt. Az egyházi hierarchiát a szent szolgák alkotják: a püspökök, papok és diakónusok. Az Egyházi Rend szentségének köszönhetően a püspökök és a papok szolgálatuk végzése közben Krisztusnak, a főnek nevében és személyében cselekszenek; a diakónusok Isten népét az ige, a liturgia és a szeretet szolgálatában (diaconia) szolgálják.
180. Hogyan valósul meg az egyházi szolgálat kollegiális dimenziója?
877
A Krisztus által együtt kiválasztott és küldött tizenkét apostol példájának megfelelően az egyházi hierarchia tagjainak egysége az összes hívők közösségének szolgálatára van. Minden püspök úgy végzi szolgálatát, mint a püspöki kollégium tagja, közösségben a pápával, és részesedve vele együtt az egyetemes Egyházról való gondoskodásban. A papok a részegyház presbitériumában végzik szolgálatukat, közösségben a püspökükkel és az ő irányítása alatt.
181. Miért van az egyházi szolgálatnak személyes jellege is?
878-879
Az egyházi szolgálatnak személyes jellege is van, amennyiben az Egyházi Rend szentségének erejében mindenki egyenként felelős Krisztus előtt, aki személy szerint hívta meg őt és bízta rá a küldetést.
182. Mi a pápa küldetése?
881-882
A pápa Róma püspöke és Szent Péter utóda, az Egyház egységének örök és látható elve és alapja. Krisztus helyettese, a püspökök kollégiumának a feje és az egész Egyház pásztora, mely fölött isteni alapítás révén teljes, legfőbb, közvetlen és egyetemes hatalommal rendelkezik.
183. Mi a püspöki kollégium feladata?
883-885
A püspökök kollégiuma, közösségben a pápával és soha nem nélküle, szintén gyakorolja az Egyház fölött a legfőbb és teljes hatalmat.
184. Hogyan végzik a püspökök tanítói küldetésüket?
888-890
A püspököknek, közösségben a pápával, kötelessége mindenkinek hűségesen és tekintéllyel hirdetni az evangéliumot, mint az apostoli hit hiteles tanúi, akik Krisztus tekintélyét hordozzák. Isten népe a hit természetfölötti érzékével fogyatkozások nélkül ragaszkodik a hithez az Egyház élő Tanítóhivatalának irányítása alatt.
185. Mikor valósul meg a Tanítóhivatal tévedhetetlensége?
891
A tévedhetetlenség akkor valósul meg, amikor a római pápa az Egyház legfőbb pásztorának tekintélyével, vagy a püspökök kollégiuma közösségben a pápával, mindenekelőtt egyetemes zsinaton egybegyűlve, véglegesen kihirdetnek egy tantételt a hitre vagy az erkölcsre vonatkozóan, s amikor a pápa és a püspökök a maguk rendes tanítása során összhangban vannak egy tanítás végleges előadásában. Az ilyen tanításokhoz minden hívőnek a hit engedelmességével kell ragaszkodnia.
186. Hogyan végzik a püspökök megszentelő szolgálatukat?
893
A püspökök Krisztus kegyelmének szétosztásával szentelik meg az Egyházat az ige és a szentségek szolgálatában, különösen az Eucharisztia ünneplésével, de imádságaikkal, példájukkal és munkájukkal is.
187. Hogyan végzik a püspökök kormányzó tevékenységüket?
894-896
Minden püspök, mint a püspöki kollégium tagja kollegiálisan viseli az összes részegyház és az egész Egyház gondját a pápával egységben lévő többi püspökkel együtt. Az a püspök, akire egy részegyházat bíznak, saját rendes és közvetlen szent hatalom tekintélyével kormányoz, s e hatalmat Krisztusnak, a jó Pásztornak nevében az egész Egyházzal közösségben és Péter utódának vezetése alatt gyakorolja.
188. Mi a világi hívők hivatása?
897-900
A világi hívők sajátos hivatása, hogy keressék Isten Országát, úgy, hogy a földi dolgokat Istennek tetszően világítják meg és rendezik el. Így teljesítik az életszentségre és az apostolkodásra szólító meghívást, mely minden megkereszteltnek szól.
189. Hogyan részesednek a világi hívők Krisztus papi hivatalában?
901-903
Azáltal részesednek benne, hogy fölajánlják – mint „Jézus Krisztus által Istennek kedves” (1Pt 2,5) lelki áldozatot, elsősorban az Eucharisztiában – életüket minden tevékenységükkel, imádságukkal, apostoli kezdeményezéseikkel; a családi életet, a napi munkát, az élet türelemmel viselt nehézségeit, a testi és szellemi pihenést. Így a világi hívők is, akik átadták magukat Krisztusnak és akiket megszentelt a Szentlélek, magát a világot ajánlják föl Istennek.
190. Hogyan részesednek a világi hívők Krisztus prófétai hivatalában?
904-907
Úgy részesednek, hogy egyre inkább befogadják Krisztus igéjét a hitben, és hirdetik azt a világnak életük tanúságtételével és szóval, evangelizáló tevékenységgel és katekézissel. Ez az evangelizáló tevékenység különleges hatékonyságot nyer abból, hogy a világi élet másokkal közös körülményei között történik.
191. Hogyan részesednek a világi hívők Krisztus királyi hivatalában?
908-913
A világi hívők részesednek Krisztus királyi tevékenységében, mert hatalmat kaptak tőle arra, hogy legyőzzék önmagukban és a világban a bűnt önmegtagadásaikkal és életszentségükkel. Különböző szolgálatokat végeznek a közösség számára, és erkölcsi értéket adnak az ember evilági tevékenységének és a társadalom intézményeinek.
192. Mi az Istennek szentelt élet?
914-916
Az Egyház által elismert életállapot. Szabad válasz Krisztus különleges hívására, mellyel ezek az emberek teljesen Istennek adják magukat, és a Szentlélek indításával a szeretet tökéletességére törekszenek. Ezen Istennek szenteltség sajátossága az evangéliumi tanácsok követése.
193. Mit jelent az Istennek szentelt élet az Egyház küldetése szempontjából?
931-933
Az Istennek szentelt élet részesedik az Egyház küldetésében a Krisztus és a testvérek iránti teljes odaadásban, tanúságot téve a mennyek országába vetett reményről.
Hiszem a szentek közösségét
194. Mit jelent a szentek közössége kifejezés?
946-953
E kifejezés elsősorban azt jelenti, hogy az Egyház összes tagja közösen részesedik a szent dolgokban (sancta): a hitben, a szentségekben, különösen az Eucharisztiában, a karizmákban és a többi lelki ajándékokban. E közösség gyökere a szeretet, amely „nem keresi a saját érdekét” (1Kor 13,5), hanem arra készteti a hívőt, hogy bocsásson mindent a közösség rendelkezésére („mindenük közös volt” [ApCsel 4,32]), anyagi javait is a szegényebbek szolgálatára.
195. Mit jelent még a szentek közössége kifejezés?
954-959
E kifejezés azt is jelenti, hogy közösség van a szent személyek (sancti) között, azaz azok között, akik a kegyelemből eggyé váltak a meghalt és föltámadott Krisztussal. Egy részük zarándok a földön; mások eltávozván ebből az életből, tisztulnak a mi imádságaink segítségével is; végül mások már Isten dicsőségének örvendenek és közbenjárnak értünk. Valamennyien együtt Krisztusban egy családot alkotnak, az Egyházat, a Szentháromság dicséretére és dicsőségére.
Mária Krisztus Anyja, az Egyház Anyja
196. Milyen értelemben Anyja az Egyháznak a Boldogságos Szűz Mária?
963-966
A Boldogságos Szűz Mária az Egyház Anyja a kegyelem rendjében, mert világra hozta Jézust, Isten Fiát, annak a testnek a Fejét, ami az Egyház. A kereszten haldokló Jézus anyául adta őt a tanítványnak e szavakkal: „Íme, a te anyád” (Jn 19,27).
197. Hogyan segíti a Boldogságos Szűz Mária az Egyházat?
967-970
Fiának mennybemenetele után Szűz Mária imádságaival segíti a fiatal Egyházat. Mennybevétele után is folytatja a közbenjárást gyermekeiért, mindenki számára a hit és a szeretet példaképe, és üdvös hatással van rájuk, mely hatás Krisztus érdemeinek túláradásából fakad. A hívők a rájuk váró föltámadás előképét és elővételezését látják benne, és úgy hívják segítségül, mint szószólót, segítőt, oltalmazót, közvetítőt.
198. Hogyan tiszteli az Egyház a Boldogságos Szűz Máriát?
971
Páratlan tisztelettel, de ez a tisztelet lényegesen különbözik az imádástól, mely egyedül a Szentháromságot illeti meg. Ez a különleges tisztelet az Isten Anyjának szentelt liturgikus ünnepekben és a Mária-imádságokban – mint például a rózsafüzérben, az egész evangélium összefoglalásában – mutatkozik meg.
199. Hogyan eszkatologikus előképe a Boldogságos Szűz Mária az Egyháznak?
972
Az egészen szent és már testben és lélekben megdicsőült Máriára tekintve az Egyház azt szemléli benne, amire ő maga hivatott itt a földön, s amivé majd a mennyei hazában lesz.
„HISZEM A BŰNÖK BOCSÁNATÁT”
200. Hogyan bocsáttatnak meg a bűnök?
976-980
A bűnbocsánat első és fő szentsége a Keresztség. A Keresztség után elkövetett bűnök megbocsátására alapította Krisztus a Kiengesztelődés vagy Bűnbánat szentségét, mely által a megkeresztelt ember kiengesztelődik Istennel és az Egyházzal.
201. Miért van hatalma az Egyháznak a bűnök megbocsátására?
981-983
Az Egyháznak küldetése és hatalma van a bűnök megbocsátására, mert maga Krisztus ruházta föl ezzel: „Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, és akinek megtartjátok, az bűnben marad” (Jn 20,22–23).
„HISZEM A TEST FÖLTÁMADÁSÁT”
202. Mit jelent a test kifejezés, és mi a jelentősége?
990
A test szó az embert jelenti, gyenge és halandó állapotában. „A test az üdvösség sarkpontja” (Tertullianus). Mi ugyanis hiszünk Istenben, a test teremtőjében; hiszünk a test megmentéséért testté lett Igében; hiszünk a test föltámadásában, a teremtés és a test megváltásának beteljesedésében.
203. Mit jelent a „test föltámadása”?
990
Azt jelenti, hogy az ember végső állapota nem a testtől elkülönült szellemi lélek, hanem halandó testünk is egy napon visszanyeri az életet.
204. Milyen kapcsolat van Krisztus föltámadása és a mi föltámadásunk között?
998
Miként Krisztus valóban föltámadott a halottak közül és él örökké, úgy Ő maga mindenkit föl fog támasztani az utolsó napon romolhatatlan testtel: „Akik jót tettek, azért, hogy feltámadjanak az életre, akik gonoszat tettek, azért, hogy feltámadjanak a kárhozatra” (Jn 5,29).
205. Mi történik a halálban a testünkkel és a lelkünkkel?
992-1004
A halálban, amikor elválik a lélek a testtől, a test romlásba hull, míg a lélek, mely halhatatlan, Isten elé megy ítéletre, és várja, hogy újra egyesüljön a testtel, amikor az az Úr visszatérésekor átalakultan föl fog támadni. Hogy miként történik majd a föltámadás, az felülmúlja képzeletünk és értelmünk lehetőségeit.
206. Mit jelent: meghalni Jézus Krisztusban?
1005-1014
Azt jelenti, hogy Isten kegyelmében, halálos bűn nélkül hal meg az ember. Így a Krisztusban hívő az Ő példáját követve a saját halálát át tudja alakítani az Atya iránti engedelmesség és szeretet aktusává. „Igaz kijelentés ez: ha meghalunk vele, élni is fogunk vele” (2Tim 2,11).
„HISZEM AZ ÖRÖK ÉLETET”
207. Mi az örök élet?
1020, 1051
Az örök élet az, mely azonnal a halál után elkezdődik. Soha nem lesz vége. Mindenki számára különítélet előzi meg, melyet Krisztus mond ki, aki az élők és holtak bírája, és az utolsó ítélet fogja megpecsételni.
208. Mi a különítélet?
1021-1022
A különítélet személyre szóló jutalmazó vagy büntető ítélet, melyet mindenki a halálában megkap Istentől halhatatlan lelkében hitének és cselekedeteinek megfelelően. Ez a megfizetés – közvetlenül vagy megfelelő tisztulás után – belépést jelent a mennyei boldogságba vagy az örök kárhozatra a pokolba.
209. Mit jelent a „mennyország”?
1023-1026
A „mennyország” a legnagyobb és végső boldogság állapota. Mindazok, akik Isten kegyelmében halnak meg és nincs szükségük további tisztulásra, ott vannak Jézus, Mária, az angyalok és a szentek körül. A mennyei Egyházat alkotják, ahol látják Istent „színről színre” (1Kor 13,12), a szeretet közösségében élnek a Szentháromsággal és közbenjárnak értünk.
210. Mi a tisztítóhely?
1030-1031
A tisztítóhely azok állapota, akik Isten barátságában halnak meg, ám jóllehet biztosak örök üdvösségük felől, még tisztulásra van szükségük ahhoz, hogy beléphessenek a mennyei boldogságba.
211. Hogyan tudunk segíteni a tisztítóhelyen tisztuló lelkeknek?
1032
A szentek közösségének erejében a földön élő hívők segíthetik a tisztítóhelyen lévő lelkeket, azáltal, hogy fölajánlják értük közbenjáró imáikat, különösen az eucharisztikus áldozatot, valamint alamizsnákat, búcsúkat és bűnbánati cselekményeket.
212. Mi a pokol?
1033-1035
Azoknak örök kárhozata, akik szabad döntésük által halálos bűnben halnak meg. A pokol fő büntetése az örök elszakítottság Istentől, aki egyedüli élete és boldogsága az embernek, s az ember erre az életre és boldogságra lett teremtve és erre vágyott. Krisztus ezt ezekkel a szavakkal fejezi ki: „Távozzatok tőlem, átkozottak az örök tűzre” (Mt 25,41).
213. Hogyan egyeztethető össze a pokol léte Isten végtelen jóságával?
1036-1037
Jóllehet Isten azt akarja, hogy „mindenki bűnbánatot tartson” (2Pt 3,9), mivel az embert szabadnak és felelősnek teremtette, tiszteletben tartja döntéseit. Ezért maga az ember az, aki önhatalmúlag szándékosan kizárja magát az Istennel való közösségből, ha halálának pillanatáig megátalkodik a halálos bűnben és elutasítja Isten irgalmas szeretetét.
214. Mi az utolsó ítélet?
1038-1041
Az utolsó (egyetemes) ítélet a boldog életre vagy az örök kárhozatra szóló ítéletben áll, melyet az élők és holtak bírájaként visszatérő Úr Jézus mond ki „igazakra és bűnösökre” egyaránt (ApCsel 24,15), akik mind összegyűlnek Őelőtte. Ezen utolsó ítéletet követően a föltámadott test részesedik abban a jutalomban vagy büntetésben, amit a lélek a különítéletkor kapott.
215. Mikor fog megtörténni ez az ítélet?
1040
Ez az ítélet a világ végén fog megtörténni, aminek a napját és óráját egyedül Isten ismeri.
216. Mit jelent az új ég és új föld reménye?
1042-1050
Az utolsó ítélet után maga az univerzum, miután megszabadult a romlás rabszolgaságából, részesedni fog Krisztus dicsőségében azzal, hogy elkezdődik az „új ég” és az „új föld” (2Pt 3,13). Így teljesedik be Isten Országa, azaz Isten üdvözítő tervének végleges megvalósulása, tudniillik, hogy „Krisztusban foglal újra össze mindent, ami az égben és a földön van” (Ef 1,10). Akkor az örök életben Isten lesz „minden mindenben” (1Kor 15,28).
„Amen”
217. Mit jelent a hitvallásunkat befejező Amen?
1061-1065
A héber Amen szó, amely a Szentírás utolsó könyvének, néhány újszövetségi imádságnak és az Egyház liturgikus imádságainak végén áll, részünkről a bizakodó és fenntartás nélküli „igen”-t fejezi ki mindarra, amit megvallottunk a hitvallásban, teljesen ráhagyatkozva arra, aki a végső „Amen”: az Úr Krisztus (Jel 3,14).
MÁSODIK RÉSZ
ELSŐ SZAKASZ
218. Mi a liturgia?
1066-1070
A liturgia Krisztus misztériumának és különösen az Ő húsvéti misztériumának ünneplése. A liturgiában Jézus Krisztus papi hivatalának gyakorlása által jelekkel mutatkozik és valósul meg az emberek megszentelése és az Istennek járó nyilvános kultusz, melyet Krisztus titokzatos teste, azaz a Fő és a tagok mutatnak be.
219. Milyen szerepe van a liturgiának az Egyház életében?
1071-1075
A liturgia, ez a kiemelkedően szent cselekmény az a csúcspont, mely felé az Egyház tevékenysége törekszik, s ugyanakkor a forrás, melyből fakad életereje. Megváltásunk művét Krisztus a liturgia végzésével folytatja Egyházában, Egyházával és Egyháza által.
220. Miben áll a szentségi üdvrend?
1076
A szentségi üdvrend a krisztusi megváltás gyümölcseinek közlése az Egyház szentségeinek, leginkább az Eucharisztiának ünneplése által mindaddig, „amíg Ő el nem jön” (1Kor 11,26).
ELSŐ FEJEZET
A HÚSVÉTI MISZTÉRIUM AZ EGYHÁZ
A LITURGIA – A SZENTHÁROMSÁG MŰVE
221. Hogyan forrása és célja az Atya a liturgiának?
1077-1083
A liturgiában az Atya az értünk megtestesült, meghalt és föltámadott Fiúban halmoz el bennünket áldásaival, és Ő a szívünkbe árasztja a Szentlelket. Ugyanakkor az Egyház áldja az Atyát az imádással, a dicsérettel és a hálaadással, s kéri az ő Fiának és a Szentléleknek ajándékát.
222. Mi Krisztus műve a liturgiában?
1084-1090
Krisztus az Egyház liturgiájában jelzi és valósítja meg leginkább a maga húsvéti misztériumát. Amikor apostolainak ajándékozta a Szentlelket, megadta nekik és utódaiknak a hatalmat, hogy tegyék jelenvalóvá az üdvösség művét az eucharisztikus Áldozat és a szentségek által, melyekben Ő maga tevékenykedik, hogy közölje kegyelmét az egész világon bármikor élő hívőkkel.
223. Hogyan tevékenykedik a liturgiában a Szentlélek az Egyház javára?
1091-1109
A liturgiában a legszorosabb együttműködés valósul meg a Szentlélek és az Egyház között. A Szentlélek készíti föl az Egyházat az Urával való találkozásra; Krisztusra emlékezteti a közösség hitét, és megmutatja Őt neki; megjeleníti és jelenvalóvá teszi Krisztus misztériumát; az Egyházat egyesíti Krisztus életével és küldetésével, és termékennyé teszi benne a közösség ajándékát.
A HÚSVÉTI MISZTÉRIUM AZ EGYHÁZ SZENTSÉGEIBEN
224. Mik a szentségek, és hány szentség van?
1113-1131
A szentségek a kegyelemnek Krisztus által alapított és az Egyházra bízott érzékelhető és hatékony jelei, melyeken keresztül belénk árad az isteni élet. Hét szentség van: a Keresztség, a Bérmálás, az Eucharisztia, a Bűnbánat szentsége, a Betegek kenete, az Egyházi Rend és a Házasság.
225. Milyen kapcsolatban vannak a szentségek Krisztussal?
1114-1116
Krisztus életének misztériumai alapjai mindannak, amit Krisztus most az Egyház szolgái által szétoszt a szentségekben.
226. Milyen kapcsolatban állnak a szentségek az Egyházzal?
1117-1119
Krisztus a szentségeket Egyházára bízta. A szentségek „az Egyházéi” kettős értelemben: „tőle” valók, mert annak az Egyháznak a cselekményei, amely Krisztus tevékenységének a szentsége; és „érte” vannak, mert építik az Egyházat.
227. Mi a szentségi karakter?
1121
Lelki pecsét, amelyet a Keresztség, a Bérmálás és az Egyházi Rend szentsége ad. Ez a pecsét az isteni oltalom ígérete és biztosítéka. E pecsét erejéből válik hasonlóvá a keresztény ember Krisztushoz, részesedik különféle módokon az Ő papságában, és része az Egyháznak a különböző állapotok és feladatok szerint. Tehát az istentiszteletre és az Egyház szolgálatára van szentelve. Mivel a szentségi karakter eltörölhetetlen, azokat a szentségeket, amelyek ezt megadják, az életben csak egyszer lehet fölvenni.
228. Milyen kapcsolatban vannak a szentségek a hittel?
1122-1126
A szentségek nem csupán föltételezik a hitet, hanem a szavakkal és a szertartásokkal táplálják, erősítik és ki is fejezik azt. A szentségeket ünnepelve az Egyház megvallja az apostoli hitet. Ebből származik az ősi mondás: „Lex orandi lex credendi”, azaz az Egyház úgy hisz, ahogyan imádkozik.
229. Miért hatékonyak a szentségek?
1127-1128
A szentségek hatékonyak ex opere operato („a cselekedet által, ami szentségi cselekményben megtörténik”), mert Krisztus az, aki tevékenykedik bennük és közli a szentség által jelzett kegyelmet, függetlenül a szolga személyes életszentségétől. Mindazonáltal a szentségek gyümölcsei függenek az őket fogadó fölkészültségétől is.
230. Miért szükségesek a szentségek az üdvösséghez?
1129
A Krisztusban hívők számára a szentségek szükségesek az üdvösséghez – ámbár nem az összes szentséget kapja meg minden egyes hívő –, mert ezek adják a szentségi kegyelmeket, a bűnök bocsánatát, az istengyermekké fogadást, az Úr Krisztushoz való hasonulást és az Egyházhoz tartozást. A Szentlélek gyógyítja és átalakítja azokat, akik fölveszik a szentségeket.
231. Mi a szentségi kegyelem?
1129, 1131
A szentségi kegyelem a Szentlélek kegyelme, amelyet Krisztus ajándékoz. Minden szentségnek sajátos kegyelme van. Ez a kegyelem segíti a hívő embert az életszentségre vezető úton, s így segíti az Egyházat is, hogy növekedjék a szeretetben és a tanúságtételben.
232. Milyen kapcsolat van a szentségek és az örök élet között?
1130
A szentségekben az Egyház már az örök élet elővételezését kapja, miközben „várjuk reményünk boldog beteljesülését: a nagy Istennek és Üdvözítőnknek, Jézus Krisztusnak dicsőséges eljövetelét” (Tit 2,13).
MÁSODIK FEJEZET
A HÚSVÉTI MISZTÉRIUM SZENTSÉGI
AZ EGYHÁZ LITURGIÁJÁNAK ÜNNEPLÉSE
Ki ünnepel?
233. Ki cselekszik a liturgiában?
1135-1137
A liturgiában „az egész Krisztus” („Christus Totus”), a Fő és a Test cselekszik. Mint főpap Ő ünnepel a Testével, amely az égi és a földi Egyház.
234. Ki végzi a mennyei liturgiát?
1138-1139
A mennyei liturgia ünneplői az angyalok, az Ó- és Újszövetség szentjei, különösen Isten Anyja, az apostolok, a vértanúk, és „egy mérhetetlen sokaság, melyet senki nem tud megszámlálni, minden nemzetből, fajból, népből és nyelvből” (Jel 7,9). Amikor a szentségekben az üdvösség misztériumát ünnepeljük, ennek az örök liturgiának vagyunk részesei.
235. Hogyan végzi az Egyház a földön a liturgiát?
1140-1144
Az Egyház a földön úgy ünnepli a liturgiát, mint papi nép, melyben mindenki a saját feladatát végzi a Szentlélek egységében: a megkereszteltek lelki áldozatban ajánlják föl magukat; a fölszentelt szolgák a kapott rendnek megfelelően végzik szolgálatukat az Egyház minden tagja számára; a püspökök és a papok Krisztusnak, a Főnek személyében cselekszenek.
Hogyan ünneplünk?
236. Hogyan ünnepeljük a liturgiát?
1145
A liturgikus ünneplés jelek és szimbólumok együttese, melynek tartalma a teremtésben és az emberi kultúrákban gyökerezik, az Ószövetség eseményeiben körvonalazódik és Krisztus személyében és művében mutatkozik meg teljesen.
237. Honnan származnak a szentségi jelek?
1146-1152
Egyes jelek a teremtésből valók (fény, víz, tűz, kenyér, bor, olaj); mások a közösségi életből (megmosás, megkenés, kenyértörés); ismét mások az ószövetségi üdvtörténetből (húsvéti szertartás, áldozatok, kézrátétel, szentelések). E Krisztus által használt jelek – közülük néhány változtathatatlan és kötelező – az üdvösség és a megszentelés cselekményének hordozói.
238. Milyen kapcsolat van a cselekmények és a szavak között a szentségi ünneplésben?
1153-1155
A szentségi ünneplésben a cselekmények és a szavak szorosan összetartoznak. Ugyanis jóllehet a szimbolikus cselekmények már önmagukban kifejezőek, mégis a szertartás szavainak kísérniük kell és elevenné kell tenniük e cselekményeket. Elválaszthatatlanok, mert egyszerre jelek és tanítások, s azért is, mert a szavak és a liturgikus cselekmények együtt valósítják meg azt, amit jeleznek.
239. Milyen feltételek mellett van feladata az éneknek és a zenének a liturgikus ünneplésben?
1156-1158
Mivel az ének és a zene szorosan kapcsolódik a liturgikus cselekményhez, eleget kell tenniük a következő követelményeknek: a főként a Szentírásból és a liturgikus forrásokból merített szövegeknek összhangban kell lenniük a katolikus tanítással; az imádságnak kifejezőnek és szépnek kell lennie; a zenének emelkedettnek kell lennie; a közösségnek részt kell vennie benne; meg kell mutatkoznia Isten népe kulturális gazdagságának és az ünneplés szent és ünnepi jellegének. „Aki énekel, kétszeresen imádkozik” (Szent Ágoston).
240. Mi a szentképek rendeltetése?
1159-1161
Krisztus képe kitüntetett értelemben a liturgikus kép (ikon). A többi szentkép, melyek a Madonnát és a szenteket ábrázolják, a bennük megdicsőült Krisztust jelentik. Ugyanazt az evangéliumi üzenetet hirdetik, amelyet a Szentírás szavakban mond el, és segítik fölébreszteni és táplálni az emberek hitét.
Mikor ünneplünk?
241. Mi a liturgikus idő középpontja?
1163-1167
A liturgikus idő középpontja a vasárnap, az egész liturgikus év – melynek csúcsa a Húsvét, az ünnepek ünnepe – alapja és magva.
242. Mi a liturgikus év feladata?
1168-1173
A liturgikus évben az Egyház Krisztus egész misztériumát ünnepli, a megtestesüléstől dicsőséges visszatéréséig. Meghatározott napokon különleges szeretettel tiszteli Isten Anyját, a Boldogságos Szűz Máriát, és megemlékezik a szentekről is, akik Krisztusért éltek, vele szenvedtek és vele együtt dicsőültek meg.
243. Mi az Imaórák liturgiája?
1174-1178
Az Imaórák liturgiája az Egyház nyilvános és közös imádsága; Krisztusnak testével, az Egyházzal együtt mondott imádsága. Krisztus misztériuma, melyet az Eucharisztiában ünneplünk, ezáltal szenteli meg és formálja át a mindennapok idejét. Főként zsoltárokból és más bibliai szövegekből, illetve az egyházatyák és a lelki élet mestereinek írásaiból áll.
Hol ünneplünk?
244. Szüksége van-e az Egyháznak sajátos helyekre a liturgia végzéséhez?
1197-1198
Az Újszövetség „lélekben és igazságban” (Jn 4,24) folyó kultusza nincs kizárólagosan valamely helyhez kötve, mert Krisztus Isten igazi temploma, aki által a keresztények és az egész Egyház is a Szentlélek hatására az élő Isten templomává lesznek. Itt a földön azonban Isten népének szüksége van olyan helyekre, ahova a közösség összegyűlhet ünnepelni a liturgiát.
245. Mik a szent épületek?
1198-1199
A szent épületek Isten házai, az adott helyen élő Egyház és a mennyei lakás szimbólumai. Az imádság helyei, ahol az Egyház elsősorban az Eucharisztiát ünnepli, és imádja a tabernákulumban valóságosan jelen lévő Krisztust.
246. Melyek a kiváltságos helyek a szent épületeken belül?
1182-1186
A következők: az oltár, a tabernákulum, a krizma és a szent olajok őrzési helye, a püspök széke (katedrája), a papi szék, az ambó, a keresztkút, a gyóntatószék.
A LITURGIÁK SOKFÉLESÉGE ÉS A MISZTÉRIUM EGYSÉGE
247. Miért ünnepli az Egyház Krisztus egyetlen misztériumát különböző liturgikus hagyományok szerint?
1200-1204
Mert Krisztus misztériumának kifürkészhetetlen gazdagságát nem lehet kimeríteni egyetlen liturgikus hagyománnyal. Ezért kezdettől fogva ez a gazdagság a különböző népekben és kultúrákban csodálatosan változatos és egymást kiegészítő jellegzetes kifejezési formákat talált.
248. Mi biztosítja az egységet a sokféleségben?
1209
A hűség az Apostoli Hagyományhoz, azaz a közösség az apostoloktól kapott hitben és szentségekben, az a közösség, melyet az apostoli jogfolytonosság jelez és biztosít. Az Egyház katolikus: ezért képes a maga egységébe integrálni az összes kultúrák igazi gazdagságát.
249. Minden változtathatatlan a liturgiában?
1205-1206
A liturgiában, különösen a szentségek liturgiájában vannak változtathatatlan elemek, mert isteni alapításúak, és ezeket az Egyház hűségesen őrzi. De vannak változó elemek is, amelyeknek a különböző népek kultúráihoz való alkalmazására az Egyháznak van hatalma, sőt olykor köteles is erre.
MÁSODIK SZAKASZ
250. Hogyan csoportosítjuk az Egyház szentségeit?
1210-1211
Így csoportosítjuk: a keresztény beavatás szentségei (Keresztség, Bérmálás, Eucharisztia); a gyógyulás szentségei (Bűnbánat, Betegek kenete); a közösség és a küldetés szolgálatának szentségei (Egyházi Rend, Házasság). A szentségek a keresztény élet jelentős pillanatait érintik. A szentségek mind az Eucharisztiára „mint sajátos céljukra” (Aquinói Szent Tamás) vannak rendelve
ELSŐ FEJEZET
A KERESZTÉNY BEAVATÁS SZENTSÉGEI
251. Hogyan történik a keresztény beavatás?
1212
A keresztény élet alapjait jelentő szentségek által történik: a hívőket, akik újjászülettek a Keresztségben, megerősíti a Bérmálás és táplálja az Eucharisztia.
A KERESZTSÉG SZENTSÉGE
252. Milyen nevei vannak a beavatás első szentségének?
1213-1216
A legfontosabb név a baptismus (fürdő) a szentség központi cselekménye miatt: „baptisare” ugyanis annyit jelent, mint vízben „alámeríteni”. Akit megkeresztelnek, elmerül Krisztus halálában és föltámad vele együtt, mint „új teremtmény” (2Kor 5,17). Nevezik „az újjászületés és a Szentlélekben való megújulás fürdőjének” is (Tit 3,5), s „megvilágosodásnak”, mert a megkeresztelt a „világosság fia” lett (Ef 5,8).
253. Milyen előképei vannak a Keresztségnek az Ószövetségben?
1217-1222
Az Ószövetségben a Keresztségnek különféle előképei vannak: a víz, az élet és a halál forrása; Noé bárkája, mely a víz által ment meg; átkelés a Vörös-tengeren, mely megszabadítja Izraelt az egyiptomi rabszolgaságból; átkelés a Jordánon, mely bevezeti Izraelt az ígéret földjére, amely az örök élet képe.
254. Ki teljesíti be ezeket az előképeket?
1223-1224
Jézus Krisztus, aki nyilvános élete kezdetén megkereszteltette magát Keresztelő Jánossal a Jordánban; átszúrt oldalából a kereszten vér és víz folyt ki, melyek a Keresztség és az Eucharisztia jelei; és föltámadása után ezt a küldetést bízta apostolaira: „Menjetek és tegyetek tanítványommá minden népet, és kereszteljétek meg őket az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek nevében” (Mt 28,19).
255. Mióta és kit keresztel meg az Egyház?
1226-1228
Az Egyház Pünkösd napjától kezdve szolgáltatja ki a Keresztséget annak, aki hisz Jézus Krisztusban.
256. Mi a keresztelés lényegi szertartása?
1229-1245
E szentség lényegi szertartása a vízben való alámerítés vagy a víz fejre öntése, miközben segítségül hívják az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek nevét.
257. Ki keresztelkedhet meg?
1246-1252
A Keresztség fölvétele minden még meg nem keresztelt személy számára lehetséges.
258. Miért keresztel az Egyház kisdedeket?
1250
Mert az eredeti bűnnel születve szükségük van a Gonosz hatalmából való szabadulásra, s hogy átkerüljenek Isten fiai szabadságának országába.
259. Mik a Keresztség feltételei?
1253-1255
Az Egyház minden keresztelendőtől megkívánja a hit megvallását: felnőtt esetében személyesen tőle, kisgyermek esetében a szülőktől és az Egyháztól. A keresztapának vagy keresztanyának és az egész egyházi közösségnek sajátos felelőssége van a Keresztségre való fölkészítésben (katekumenátus) és a keresztségi kegyelem és a hit kibontakozásában.
260. Ki keresztelhet?
1256
A keresztség fölszentelt szolgái a püspök és a pap, a latin egyházban a diakónus is. Szükség esetén bárki keresztelhet, csak azt szándékolja tenni, amit az Egyház tesz. A keresztelő vizet önt a keresztelendő fejére és elmondja a szentháromságos keresztelő formulát: „Én megkeresztellek téged az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek nevében.”
261. Szükséges-e a Keresztség az üdvösséghez?
1257
A Keresztség szükséges az üdvösséghez mindazoknak, akiknek hirdették az evangéliumot, és lehetőségük van e szentség kérésére.
262. Lehet-e üdvözülni Keresztség nélkül?
1258-1261
Mivel Krisztus mindenki üdvösségéért meghalt, Keresztség nélkül is üdvözülhetnek mindazok, akik a hitért halnak meg (vérkeresztség), a katekumenok, és mindazok, akik a kegyelem indítására anélkül, hogy ismernék Krisztust és az Egyházat, őszintén keresik Istent, és törekszenek teljesíteni az Ő akaratát (vágykeresztség). Ami a Keresztség nélkül meghalt kisgyermekeket illeti, az Egyház liturgiájában Isten irgalmasságára bízza őket.
263. Melyek a Keresztség hatásai?
1262-1274
A Keresztség megbocsátja az eredeti bűnt, az összes személyes bűnöket és a bűnért járó büntetéseket; a megszentelő kegyelem által részesít a szentháromságos isteni életben; a megigazulás kegyelmével Krisztus és Egyháza tagjává tesz; részesít Krisztus papságában és megalapozza az összes keresztényekkel való közösséget; megadja a teológiai erényeket és a Szentlélek ajándékait. A megkeresztelt örökre Krisztushoz tartozik: meg van jelölve Krisztus eltörölhetetlen pecsétjével (karakter).
264. Mi a Keresztségben kapott keresztény név jelentősége?
2156-2159
A név fontos, mert Isten mindenkit név szerint, azaz a maga egyszeriségében ismer. A Keresztséggel a keresztény az Egyházban megkapja a saját nevét, lehetőleg egy szent nevét, hogy ő az életszentség példaképe legyen a megkereszteltnek, és közbenjárást biztosítson számára Istennél.
A BÉRMÁLÁS SZENTSÉGE
265. Mi a helye a Bérmálás szentségének az üdvösség isteni tervében?
1285-1288
Az Ószövetségben a próféták megjövendölték, hogy az Úr közölni fogja a Lelket a várt Messiással és az egész messiási néppel. Jézus egész élete és küldetése teljes közösségben folyt a Szentlélekkel. Az apostolok Pünkösdkor megkapták a Szentlelket és hirdették „Isten nagy műveit” (ApCsel 2,11). Ők a megkereszteltekkel kézrátétel által közölték a Lélek ajándékát. Az Egyház a századokon át szüntelenül a Szentlélekből él és közli Őt gyermekeivel.
266. Miért nevezzük Bérmálásnak vagy Konfirmációnak?
1289
A második szentséget a keresztségi kegyelmet megerősítő és megszilárdító hatása miatt nevezzük Bérmálásnak vagy Konfirmációnak. A magyar Bérmálás szó a szláv bermovaty ’megerősít’ szóból származik. A Konfirmáció a latin confirmatio ’megerősítés’ magyarosítása. A keleti egyházakban krizmálásnak, ’megkenésnek’ nevezik a szent müronnal való megkenés miatt.
267. Mi a Bérmálás szentsége szertartásának lényege?
1290-1301
A Bérmálás szertartásának lényege a szent krizmával (a püspök által konszekrált balzsamos olajjal) való megkenés, melyet kézrátétel közben végez a bérmáló, s közben elmondja a szentségi szavakat. Nyugaton e megkenés a megkeresztelt homlokán történik e szavakkal: „N…, vedd a Szentlélek ajándékának jelét!” A bizánci szertartású keleti egyházakban a megkenés a test más helyein is történik, ezzel a formulával: „A Szentlélek ajándékának pecsétje.”
268. Mi a Bérmálás szentségének hatása?
1302-1305
A Bérmálás hatása a Pünkösdhöz hasonlóan a Szentlélek különleges kiáradása. Ez a kiáradás a lélekbe eltörölhetetlen karaktert pecsétel, és a keresztségi kegyelem növekedését eredményezi: mélyebbre gyökereztet az istengyermekségben; szorosabban egyesít Krisztussal és az Ő Egyházával; föléleszti a lélekben a Szentlélek ajándékait; különleges erőt ad a keresztény hit melletti tanúságtételre.
269. Ki veheti föl ezt a szentséget?
1306-1311
Fölveheti az és föl is kell vennie annak, de csak egy alkalommal, aki már meg van keresztelve. Ahhoz, hogy a fölvett szentség hatékony legyen, a bérmálkozónak a kegyelem állapotában kell lennie.
270. Ki szolgáltathatja ki ezt a szentséget?
1312-1314
Rendes kiszolgáltatója a püspök. Így mutatkozik meg a megbérmált és az Egyház kapcsolatának apostoli természete. Amikor pap bérmál – ami a keleti egyházban általános, a nyugati egyházban rendkívüli –, a püspökkel és az Egyházzal való kapcsolatot a pap mint a püspök munkatársa és a püspök által konszekrált krizma fejezi ki.
AZ EUCHARISZTIA SZENTSÉGE
271. Mi az Eucharisztia?
1322-1323
Az Úr Jézus Testének és Vérének áldozata, melyet azért alapított, hogy jelenvalóvá tegye az időben, egészen az Ő eljöveteléig a Kereszt áldozatát, és ezzel Egyházára bízta halálának és föltámadásának emlékezetét. Az egység jele, a szeretet köteléke; a húsvéti lakoma, melyben Krisztust vesszük, a lélek betelik kegyelemmel és megkapjuk az örök élet zálogát.
272. Mikor alapította Jézus Krisztus az Eucharisztiát?
1323
Nagycsütörtökön alapította, „azon az éjszakán, amelyen elárultatott” (1Kor 11,23), miközben apostolaival ünnepelte az Utolsó Vacsorát.
273. Hogyan alapította Krisztus az Eucharisztiát?
1337-1340
Miután összegyűjtötte apostolait a Cönákulumba, Jézus kezébe vette a kenyeret, megtörte és odaadta nekik, mondván: „Vegyétek és egyetek ebből mindnyájan, mert ez az én testem, mely értetek adatik.” Azután kezébe vette a borral telt kelyhet, és mondta nekik: „Vegyétek és igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem kelyhe, az új és örök szövetségé, mely értetek és mindenkiért kiontatik a bűnök bocsánatára. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.”
274. Mi a jelentősége az Eucharisztiának az Egyház életében?
1324-1327
Az egész keresztény élet forrása és csúcsa. Az Eucharisztiában éri el csúcspontját Isten bennünket megszentelő tevékenysége és a mi iránta való tiszteletünk. Az Eucharisztia magában foglalja az Egyház minden lelki javát: magát Krisztust, a mi Húsvétunkat. Kifejezi és létrehozza az isteni élettel való közösséget és Isten népének egységét. Az Eucharisztia ünneplésével már most egyesülünk az égi liturgiával és elővételezzük az örök életet.
275. Milyen nevei vannak e szentségnek?
1328-1332
E szentség kifürkészhetetlen gazdagságát tükrözi sokféle neve, melyek egy-egy sajátosságát fejezik ki. A legismertebbek: Eucharisztia, szentmise, az Úr vacsorája, kenyértörés, eucharisztikus ünneplés, az Úr szenvedésének, halálának és föltámadásának emlékezete, szent áldozat, szent és isteni liturgia, szent misztériumok, legszentebb Oltáriszentség, szentáldozás.
276. Mi a helye az Eucharisztiának az üdvösség isteni tervében?
1333-1344
Az Ószövetségben az Eucharisztia előképe elsősorban az évenként megült húsvéti vacsora, melyet a zsidók kovásztalan kenyérrel ünnepeltek az Egyiptomból való váratlan és szabadító kivonulás emlékezetére. Jézus tanításában előre beszélt az Eucharisztiáról, és az utolsó vacsorán, egy húsvéti vacsora keretében alapította. Az Egyház hűségesen az Úr „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre” (1Kor 11,24) parancsához, mindig ünnepelte az Eucharisztiát, elsősorban vasárnaponként, Jézus föltámadásának napján.
277. Hogyan történik az Eucharisztia ünneplése?
1345-1355
Az Eucharisztia ünneplésének két nagy része van, melyek egyetlen istentiszteleti cselekményt alkotnak: az igeliturgia, mely Isten Igéjének hirdetése és hallgatása; az eucharisztikus liturgia, melynek részei a kenyér és a bor fölajánlása, a kánon vagy anafora, benne a konszekráló szavak és az áldozás.
278. Ki az Eucharisztia ünneplésének szolgája?
1348
Az érvényesen fölszentelt püspök vagy pap, akik Krisztusnak, a főnek személyében és az Egyház nevében cselekszenek.
279. Mi az Eucharisztia ünnepléséhez szükséges anyag?
1412
A búzakenyér és a szőlőbor.
280. Milyen értelemben emlékezete Krisztus áldozatának az Eucharisztia?
1362-1367
Az Eucharisztia emlékezet abban az értelemben, hogy jelenvalóvá és aktuálissá teszi azt az áldozatot, melyet Krisztus a kereszten egyszer s mindenkorra ajánlott föl az Atyának az emberiség javára. Az Eucharisztia áldozati jellege magában az alapító szavakban nyilvánul meg: „Ez az én testem, mely értetek adatik” és „ez a kehely az új szövetségé az én véremben, mely értetek kiontatik a bűnök bocsánatára” (Lk 22,19–20). A keresztáldozat és az Eucharisztia áldozata egy és ugyanaz az áldozat. Azonos az áldozat tárgya és felajánlója, a különbség csak a föláldozás módjában van: véres áldozat a kereszten, és vérontás nélküli az Eucharisztiában.
281. Miként részesedik az Egyház az eucharisztikus áldozatban?
1368-1372
Az Eucharisztiában Krisztus áldozata teste tagjainak áldozatává is válik. A hívők élete, istendicséretük, szenvedésük, imádságaik és munkájuk egyesül Krisztus életével, istendicséretével, szenvedésével, imádságával és munkájával. Az Eucharisztia áldozatát az összes élő és meghalt hívekért is fölajánljuk Istennek, továbbá az összes ember minden bűnének jóvátételéül, s testi és lelki javak elnyeréséért. A mennyei Egyház is egyesül Krisztus áldozatával.
282. Miként van jelen Jézus az Eucharisztiában?
1373-1375
Jézus Krisztus egészen egyedülálló és máshoz nem hasonlítható módon van jelen az Eucharisztiában. Ugyanis igazán, valóságosan és lényegileg van jelen: testével és vérével, lelkével és istenségével. Szentségi módon van jelen, azaz a kenyér és a bor eucharisztikus színei alatt az egész Krisztus: Isten és ember.
283. Mit jelent a transzszubsztanciáció?
1376-1377
A transzszubsztanciáció azt jelenti, hogy a kenyér egész szubsztanciája Krisztus testének szubsztanciájává, és a bor egész szubsztanciája Krisztus vérének szubsztanciájává változik. Ez az átváltozás az eucharisztikus imádságban (a szentmise kánonjában) történik meg Krisztus hatékony szavára és a Szentlélek tevékenysége révén. Mindazonáltal a kenyér és a bor érzékelhető sajátosságai, azaz „az eucharisztikus színek” változatlanok maradnak.
284. Megosztja-e Krisztust a kenyér megtörése?
1377
A kenyértörés nem osztja meg Krisztust, teljesen és épségben van jelen mindkét eucharisztikus szín alatt, és azoknak bármely részében.
285. Meddig tart Krisztus eucharisztikus jelenléte?
1377
Krisztus eucharisztikus jelenléte addig tart, amíg megvannak az eucharisztikus színek.
286. Milyen tisztelet illeti meg az Eucharisztia szentségét?
1378-1381
Az Eucharisztia szentségét az egyedül Istent megillető imádással (cultus latriae) tiszteljük mind az eucharisztikus ünneplésben, mind azon kívül. Az Egyház ugyanis a legnagyobb gonddal őrzi a konszekrált Ostyákat, elviszi a betegekhez és azokhoz, akik képtelenek részt venni a szentmisén, kihelyezi a hívők elé imádásra, körmenetekben hordozza. Hívja a hívőket a tabernákulumban őrzött Oltáriszentség látogatására és imádására.
287. Miért húsvéti lakoma az Eucharisztia?
1382-1384
Az Eucharisztia húsvéti lakoma, mert Krisztus szentségileg valósítva meg a maga húsvétját, nekünk ajándékozza testét és vérét, melyet eledelül és italul kínál, s áldozatában egyesít bennünket önmagával és egymással.
288. Mit jelent az oltár?
1383
Az oltár magának Krisztusnak a szimbóluma, aki úgy van jelen, mint föláldozott bárány (a kereszt áldozati oltára), s mint mennyei eledel, aki nekünk ajándékozza magát (eucharisztikus asztal-oltár).
289. Mikor teszi kötelezővé az Egyház a szentmisén való részvételt?
1389
Az Egyház kötelezővé teszi a híveknek a szentmisén való részvételt minden vasárnap és a parancsolt ünnepeken, és ajánlja, hogy más napokon is vegyenek részt rajta.
290. Mikor kell szentáldozáshoz járulni?
1389
Az Egyház ajánlja híveinek, hogy akik részt vesznek a szentmisén, kellően fölkészülten áldozzanak is. Kötelezően írja elő a szentáldozást legalább Húsvétkor.
291. Milyen feltételei vannak a szentáldozásnak?
1385-1389
A szentáldozásnak feltétele a teljes közösség a katolikus Egyházzal és a kegyelem állapota, azaz a halálos bűntől való mentesség tudata. Aki tudja, hogy súlyos bűnt követett el, annak meg kell gyónnia, mielőtt szentáldozáshoz járul. Fontos a lelki összeszedettség és az imádság, és az Egyház által előírt böjt megtartása is, valamint a megfelelő ruházat és viselkedés a Krisztus iránti tisztelet kifejezésére.
292. Melyek a szentáldozás gyümölcsei?
1391-1397
A szentáldozás erősíti egységünket Krisztussal és az Ő Egyházával, megújítja és megőrzi a Keresztségben és a Bérmálásban kapott kegyelmet, és gyarapít a felebarát iránti szeretetben. Mivel megerősít a szeretetben, eltörli a bocsánatos bűnöket és megőriz a halálos bűnöktől.
293. Mikor van lehetőség más keresztények megáldoztatására?
1398-1401
A katolikus áldoztató megengedetten áldoztatja meg a keleti egyházak tagjait, akik nincsenek teljes közösségben a katolikus Egyházzal, valahányszor önként kérik és fel vannak készülve a szentáldozásra. A többi egyházi közösségek tagjait katolikus részről akkor szabad megáldoztatni, ha azok súlyos szükséghelyzetben önként kérik, föl vannak készülve, és kifejezik az e szentségre vonatkozó katolikus hitet.
294. Miért az Eucharisztia „a jövendő dicsőség záloga”?
1402-1405
Mert az Eucharisztia elhalmoz bennünket az ég minden kegyelmével és áldásával, megerősít a jelen élet zarándokútjára, s fölébreszti bennünk az örök élet vágyát azáltal, hogy már most egyesít bennünket az Atya jobbjára fölment Krisztussal, a mennyei Egyházzal, a Boldogságos Szűzzel és az összes szentekkel.
MÁSODIK FEJEZET
A GYÓGYULÁS SZENTSÉGEI
295. Miért alapította Krisztus a Bűnbánat és a Betegek kenete szentségét?
1420-1421
Krisztus, a lélek és a test orvosa azért alapította ezt a két szentséget, mert az az új élet, amelyet a keresztény beavatás szentségeiben nekünk ajándékoz, elgyöngülhet, sőt meg is halhat a bűn miatt. Ezért Krisztus azt akarta, hogy az Egyház e két szentség által folytassa az Ő gyógyító és üdvözítő művét.
A BŰNBÁNAT ÉS KIENGESZTELŐDÉS SZENTSÉGE
296. Hogyan nevezzük ezt a szentséget?
1422-1424
Ezt a szentséget így is nevezzük: a Bűnbánat szentsége, a Kiengesztelődés szentsége, a Bűnbocsánat szentsége, Gyónás, a Megtérés szentsége.
297. Miért van a Kiengesztelődés szentsége a Keresztség után?
1425-1426
Mivel a Keresztségben kapott új kegyelmi élet nem szünteti meg sem az emberi természet gyöngeségét, sem a bűnre való hajlandóságot (a concupiscentiát), Krisztus megalapította ezt a szentséget azon megkereszteltek megtérésére, akik a bűnnel eltávolodtak tőle.
298. Mikor történt e szentség alapítása?
1485
A föltámadott Úr ezt a szentséget akkor alapította, amikor húsvétvasárnap este megjelent apostolainak és ezt mondta nekik: „Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok, az bűnben marad” (Jn 20,22–23).
299. Szüksége van-e a megkeresztelteknek megtérésre?
1427-1429
Krisztus megtérésre szólító felhívása a megkereszteltek életében folyton hangzik. A megtérés folyamatos kötelessége az egész Egyháznak, mely szent, de a bűnösöket is magában foglalja.
300. Mi a belső bűnbánat?
1430-1433
A „megtört szív” (Zsolt 51,19) dinamizmusa, melyet az isteni kegyelem indít, hogy válaszoljon Isten irgalmas szeretetére. Magában foglalja az elkövetett bűnök fölötti bánatot és azok megtagadását, az erős elhatározást, hogy többé nem vétkezik és a bizalmat Isten segítségében. Az isteni irgalomba vetett reményből táplálkozik.
301. Milyen formákban fejeződik ki a bűnbánat a keresztény életben?
1434-1439
A bűnbánat nagyon változatos formákban mutatkozik meg, különösen a böjtölésben, az imádságban és az irgalmasság cselekedeteiben. Így és sok más módon lehet gyakorolni a mindennapos keresztény életben, különösen is a nagyböjtben és a bűnbánat napján, pénteken.
302. Melyek a Kiengesztelődés szentségének lényeges elemei?
1440-1449
Két lényeges eleme van: a Szentlélek hatására megtérő ember cselekedetei és a papi föloldozás, mellyel a pap Krisztus nevében megbocsát és meghatározza az elégtétel módját.
303. Melyek a bűnbánó cselekedetei?
1450-1460
A következők: gondos lelkiismeret-vizsgálat; töredelem (vagy bánat), mely tökéletes, ha az Isten iránti szeretetből, tökéletlen, ha más motívumokból fakad, és magában foglalja a többé nem vétkezés ígéretét; bűnvallomás, mely a bűnöknek a pap előtt tett megvallása; elégtétel, azaz bizonyos bűnbánati cselekmények elvégzése, melyeket a gyóntató ró a bűnbánóra, hogy helyrehozza a bűn által okozott kárt.
304. Mely bűnöket kell meggyónni?
1456
Meg kell gyónni a még meg nem gyónt súlyos bűnöket, melyekre az ember gondos lelkiismeret-vizsgálat után emlékszik. A gyónás az egyetlen rendes módja annak, hogy a súlyos bűnökre bocsánatot nyerjünk.
305. Mikor kötelező a súlyos bűnök megvallása?
1457
Minden hívő, aki eljutott az értelem használatára, köteles meggyónni súlyos bűneit legalább egyszer az évben, és valahányszor, amikor szentáldozáshoz akar járulni.
306. Miért lehetnek a szentségi gyónás tárgyai a bocsánatos bűnök is?
1458
Az Egyház nagyon ajánlja a bocsánatos bűnök meggyónását is – bár nem szorosan kötelező –, mert az ilyen gyónás segít a lelkiismeret helyes formálásában és a rossz hajlandóságok elleni küzdelemben, hogy engedjük meggyógyítani magunkat Krisztus által és előbbre jussunk a Lélek életében.
307. Ki ennek a szentségnek a kiszolgáltatója?
1461-1466
Krisztus a kiengesztelődés szolgálatát apostolaira, utódaikra, a püspökökre és ezek munkatársaira, a papokra bízta, akik ezért Isten igazságosságának és irgalmasságának az eszközei. A bűnbocsátás hatalmát az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek nevében gyakorolják.
308. Kinek van fenntartva bizonyos bűnök feloldozása?
1463
Néhány különösen súlyos bűn (mint például azok, amelyek kiközösítéssel járnak) feloldozása fönn van tartva az Apostoli Széknek vagy a helyi püspöknek, illetve az általuk fölhatalmazott papoknak, de halálveszély esetén minden pap bármilyen bűnt és kiközösítést feloldozhat.
309. Kell-e titkot tartania a gyóntatónak?
1467
E szolgálat kényes és súlyos volta és a személyt megillető tisztelet miatt minden gyóntató minden kivétel nélkül és nagyon súlyos büntetések terhe mellett köteles megtartani a szentségi pecsétet, azaz abszolút titoktartásra van kötelezve a gyónásból megismert bűnökre vonatkozóan.
310. Melyek e szentség hatásai?
1468-1470
A Bűnbánat szentségének hatásai a következők: kiengesztelődés Istennel és a bűn megbocsátása; kiengesztelődés az Egyházzal; az elveszített kegyelmi állapot visszanyerése; a halálos bűnökkel kiérdemelt örök büntetés teljes, s az ideigtartó büntetések – melyek a bűn következményei – legalább részleges elengedése; a lelkiismeret békéje és nyugalma, és a lelki vigasztalás; a lélek erőinek növekedése a keresztény küzdelmekhez.
311. Kiszolgáltatható-e ez a szentség bizonyos feltételek mellett általános bűnvallomással és általános feloldozással?
1480-1484
Súlyos szükség eseteiben (például közvetlen halálveszélyben) a kiengesztelődés közös ünnepléséhez lehet folyamodni általános gyónással és kollektív föloldozással, megtartva az Egyház szabályait, s elhatározva, hogy a súlyos bűnöket a megfelelő időben egyénileg meggyónják.
312. Mit jelentenek a búcsúk?
1471-1479
A búcsú Isten színe előtt a már megbocsátott bűnökért járó, ideigtartó büntetések elengedése, melyet a keresztény hívő, aki megfelelően fölkészült és teljesítette a kiszabott föltételeket, elnyer önmaga vagy a megholtak számára az Egyház segítségével, amely mint a megváltás szolgálója Krisztus és a szentek elégtételt nyújtó érdemeinek kincstárát hivatalosan kezeli és abban részesít.
A BETEGEK KENETE
313. Hogyan élték meg a betegséget az Ószövetségben?
1499-1502
Az ószövetségi ember a betegségben megtapasztalta a saját korlátait, s ugyanakkor fölfogta, hogy a betegség titokzatos módon a bűnhöz kötődik. A próféták látták meg azt, hogy a betegségnek megváltó értéke lehet saját és mások bűneiért. Így a betegséget Isten színe előtt élték meg és tőle kérték a gyógyulást.
314. Mi a jelentősége Jézus betegek iránti részvétének?
1503-1505
Jézus együttérzése a betegekkel és számos gyógyítása világos jelei annak, hogy Ővele elérkezett az Isten Országa, s benne a bűn, a szenvedés és a halál fölötti győzelem. Szenvedésével és halálával új értelmet adott a szenvedésnek, mely ha az övével egyesül, a tisztulás és az üdvösség eszköze lehet önmagunk és mások számára.
315. Mi az Egyház magatartása a betegek iránt?
1506-1513
Az Egyház, mert parancsot kapott az Úrtól a betegek gyógyítására, kötelességének érzi a betegek gondozását és az értük való közbenjáró imádságot. Mindenekelőtt birtokában van a betegek javára szolgáló szentség, melyet maga Krisztus alapított és Szent Jakab tanúskodik róla: „Beteg valaki köztetek? Hívassa az Egyház presbitereit és imádkozzanak fölötte, miután megkenték őt olajjal az Úr nevében” (Jak 5,14–15).
316. Ki veheti föl a Betegek kenetének szentségét?
1514-1515
Az a hívő veheti föl, akihez betegség vagy öregség miatt halálveszély közelít. Ugyanaz a hívő többször is fölveheti, ha súlyosabbá válik ugyanaz a betegség, vagy egy másik súlyos betegség éri. E szentség fölvétele előtt a betegnek lehetőleg személyes gyónást kell végeznie.
317. Ki szolgáltatja ki ezt a szentséget?
1516, 1530
Ezt a szentséget csak pap vagy püspök szolgáltathatja ki.
318. Hogyan szolgáltatják ki ezt a szentséget?
1517-1519
E szentség kiszolgáltatásának lényege a lehetőleg püspök által megáldott olajjal történő megkenés a beteg homlokán és kezein (a római szertartásban; a test egyéb részein is más szertartásokban), miközben a pap e szentség különleges kegyelmét kérő imáját mondja.
319. Melyek e szentség hatásai?
1520-1523
Különleges kegyelmet ad, mely a beteget bensőségesebben egyesíti Krisztus szenvedésével önmaga és az egész Egyház javára; erőt, békességet és bátorságot ad neki, s a bűnöket is megbocsátja, ha a beteg nem tudott gyónni. E szentség olykor, ha Isten akarja, a testi egészség visszanyeréséhez is segítséget nyújt. Ez a szentség minden esetben fölkészíti a beteget az Atya házába vezető útra.
320. Mi a Viaticum?
1524-1525
Azok szentáldozása, akik elhagyni készülnek a földi életet és az örök életbe készülnek átlépni. Az Eucharisztia, melyet az evilágból az Atyához való átmenetel órájában vesz magához az ember, közösség a meghalt és föltámadott Krisztus testével és vérével, ami az örök élet magva és a föltámadás ereje.
HARMADIK FEJEZET
A KÖZÖSSÉG ÉS A KÜLDETÉS
321. Melyek a közösség és a küldetés szolgálatában álló szentségek?
1533-1535
Két szentség, az Egyházi Rend és a Házasság különleges kegyelmet adnak az Egyház sajátos küldetéséhez, Isten népe építésének szolgálatára. Különösen is hozzájárulnak az egyházi közösséghez és mások üdvösségéhez.
AZ EGYHÁZI REND SZENTSÉGE
322. Mi az Egyházi Rend szentsége?
1536
Az a szentség, mely által a Krisztustól apostolaira bízott küldetés folytatódik az Egyházban az idők végezetéig.
323. Miért nevezzük az Egyházi Rend szentségének?
1537-1538
Az Egyházi Rend egyházi testületet jelent, melynek egy különleges konszekrálás (ordinatio) által válik tagjává valaki. E szentelés a Szentlélek különleges ajándéka által szent hatalom gyakorlását teszi lehetővé Krisztus nevében és az Ő tekintélyével Isten népe szolgálatára.
324. Mi a helye az Egyházi Rend szentségének az üdvösség isteni tervében?
1539-1546
E szentség előképei az Ószövetségben a Leviták szolgálata, Áron papsága és a hetven „Vén” (Szám 11,25) intézménye. Ezek az előképek Jézus Krisztusban teljesedtek be, aki keresztáldozatával „az egyetlen közvetítő Isten és az emberek között” (1Tim 2,5), „a Melkizedek rendje szerinti főpap” (Zsid 5,10). Krisztus egyetlen papságát jeleníti meg a szolgálati papság.
325. Hány fokozata van az Egyházi Rend szentségének?
1554, 1593
Három fokozata van, melyek az Egyház organikus szervezetében semmi mással nem helyettesíthetők: a püspökség, a papság és a diakonátus.
326. Mi a püspökszentelés hatása?
1557-1558
A püspökszentelés az Egyházi Rend szentségének teljességét adja, a püspököt az apostolok törvényes utódává teszi, beiktatja a püspöki kollégiumba, az összes Egyházak gondjának részesévé teszi a pápával és a többi püspökkel együtt, és fölruházza a tanítás, a megszentelés és a kormányzás hivatalával.
327. Mi a püspök hivatala a rá bízott részegyházban?
1560-1561
A püspök, akire rábízatott egy részegyház, ezen egyház egységének látható elve és alapja, és benne Krisztus helyetteseként a saját papjai és diakónusai segítségével tölti be a pásztori hivatalt.
328. Mi a papszentelés hatása?
1562-1567
A Lélek kenete a papot eltörölhetetlen lelki karakterrel jelöli meg, Krisztushoz teszi hasonlóvá és képessé teszi arra, hogy Krisztusnak, a Főnek nevében cselekedjen. Mint a püspöki rend munkatársa arra szenteltetett, hogy hirdesse az evangéliumot, ünnepelje az istentiszteletet, elsősorban az Eucharisztiát, melyből szolgálata erejét meríti, s hogy a hívők pásztora legyen.
329. Hogyan végzi a pap sajátos szolgálatát?
1568
Bár egyetemes küldetésre szentelték, küldetését a pap egy meghatározott részegyházban végzi, szentségi testvériségben a többi papokkal, akik a „presbitériumot alkotják”, és akik a püspökkel közösségben és tőle függően viselik a részegyház felelősségét.
330. Mi a diakónusszentelés hatása?
1569-1571
A diakónust, aki Krisztushoz, mindenki szolgájához hasonló, arra szentelik, hogy az Egyházat szolgálja. Szolgálatát saját püspökének tekintélye alatt végzi az Ige, az istentisztelet, a lelkipásztori irányítás és a szeretet szolgálatában.
331. Hogyan történik az Egyházi Rend szentségének kiszolgáltatása?
1572-1574
Az Egyházi Rend szentségének mindhárom fokozatát a püspök a szentelendő fejére tett kezével, kézrátétellel szolgáltatja ki, és elmondja az ünnepélyes konszekráló imát. Ezzel az imával a püspök Istentől a Szentlélek különleges kiáradását és ajándékait kéri a szentelendőre a szolgálathoz.
332. Ki szolgáltathatja ki ezt a szentséget?
1575-1576
Az Egyházi Rend szentségének három fokozatát csak érvényesen szentelt püspökök, mint apostolutódok szolgáltathatják ki.
333. Ki veheti föl ezt a szentséget?
1577-1578
Érvényesen csak megkeresztelt férfi veheti föl: az Egyház önmagára vonatkozóan elismeri, hogy magának az Úrnak ez a választása kötelezi őt. Senki nem igényelheti az Egyházi Rend szentségének fölvételét, hanem mindenkit az egyházi tekintélynek kell alkalmasnak találnia a szentelésre.
334. Kötelező-e a cölibátus az ordinálandók számára?
1579-1580
A püspökséghez mindig követelmény a cölibátus. A papságra a latin egyházban rendes körülmények között olyan cölebsz hívő férfiakat választanak, akik meg akarják tartani a cölibátust „a mennyek országáért” (Mt 19,12); a keleti egyházakban a papszentelés után nem megengedett a házasodás. Az állandó diakonátust házas férfiak is fölvehetik.
335. Melyek az Egyházi Rend szentségének hatásai?
1581-1589
Ez a szentség a Szentlélek különleges kiáradását ajándékozza, mely a fölszenteltet – a szentség fokozatának megfelelően – hasonlóvá teszi Krisztushoz hármas, papi, prófétai és királyi tevékenységében. A szentelés eltörölhetetlen lelki karaktert ad: ezért nem ismételhető és nem adható megszabott időre.
336. Kinek a tekintélyével végzik a papok a szolgálatukat?
1547-1553
A fölszentelt papok szent szolgálatuk végzése közben nem a saját tekintélyükkel, nem is a közösség parancsára vagy megbízásából beszélnek és tevékenykednek, hanem Krisztusnak, a Főnek személyében és az Egyház nevében. Emiatt a szolgálati papság lényegileg és nemcsak fokozatilag különbözik a hívők általános papságától. A szolgálati papságot Krisztus az általános papság szolgálatára rendelte.
A HÁZASSÁG SZENTSÉGE
337. Mi Isten terve a férfival és a nővel?
1601-1605
Isten, aki a szeretet és aki az embert szeretetből teremtette, meghívta őt a szeretetre. Amikor megteremtette a férfit és a nőt, a házasságban az életnek és a szeretetnek olyan bensőséges közösségére hívta meg őket, „hogy többé már nem ketten vannak, hanem csak egy test” (Mt 19,6). Megáldva őket Isten, mondta nekik: „Legyetek termékenyek és sokasodjatok” (Ter 1,28).
338. Miért alapította Isten a házasságot?
1659-1660
A férfi és a nő házastársi egysége, melyet a Teremtő alapozott és határozott meg sajátos törvényekkel, természete szerint a házastársak közösségére és javára, valamint gyermekek nemzésére és nevelésére van rendelve. A házastársi egység az eredeti isteni terv szerint fölbonthatatlan, miként Jézus Krisztus megerősíti: „amit Isten egybekötött, ember szét ne válassza” (Mk 10,9).
339. Hogyan fenyegeti a bűn a házasságot?
1606-1608
Az első bűn miatt, mely a férfi és a nő Teremtőtől ajándékozott közösségének megbomlását is kiváltotta, a házastársi egységet nagyon gyakran fenyegeti a széthúzás és a hűtlenség. Mindazonáltal Isten a maga végtelen irgalmasságában megadja a férfinak és a nőnek kegyelmét ahhoz, hogy életük egységét az eredeti isteni terv szerint tudják megvalósítani.
340. Mit tanít az Ószövetség a házasságról?
1609-1611
Isten elsősorban a Törvény és a próféták pedagógiája által segítette a népét, hogy fokozatosan tudatosodjon benne a házasság kizárólagossága és fölbonthatatlansága. Istennek Izraellel kötött jegyesi szövetsége előkészíti és előképként jelzi azt az új szövetséget, amelyet Isten Fia, Jézus Krisztus kötött jegyesével, az Egyházzal.
341. Milyen újdonsággal ajándékozta meg Krisztus a házasságot?
1612-1617
Jézus Krisztus nem csupán az Istentől szándékolt eredeti rendet állította helyre, hanem a kegyelmet is ajándékozza, hogy a házasságot a szentség új méltóságában lehessen megélni. E szentségi házasság Krisztusnak az Egyház iránti jegyesi szerelmének a jele: „Ti férjek, szeressétek a feleségeteket, ahogyan Krisztus szerette az Egyházat” (Ef 5,25).
342. Kötelező-e mindenki számára a házasság?
1618-1620
A házasság nem mindenki számára kötelező. Isten meghív férfiakat és nőket, hogy kövessék Jézus Krisztust, a mennyek országáért vállalt szüzesség vagy cölibátus útján, lemondva a házasság nagy értékéről, hogy az Úr dolgaival törődjenek, és azt keressék, hogyan járhatnak az Ő kedvében. Ezáltal Krisztus szeretete abszolút elsőbbségének és annak jelévé válnak, hogy várva várják az Ő dicsősége eljövetelét.
343. Hogyan történik a szentségi házasság megkötése?
1621-1624
Mivel a házasság a házastársakat az Egyház életében nyilvánosan elfogadott életállapotba helyezi, megkötése pap (vagy az Egyház által minősített tanú) és más tanúk jelenlétében liturgikusan és nyilvánosan történik.
344. Mi a házassági beleegyezés?
1625-1632
A házassági beleegyezés akarati aktus, melyet egy férfi és egy nő fejez ki arra vonatkozóan, hogy kölcsönösen és véglegesen egymásnak ajándékozzák magukat, hogy a hűséges és termékeny szerelem szövetségében éljenek. Mivel a beleegyezés hozza létre a házasságot, elengedhetetlen és mással nem helyettesíthető. Az érvényes házasságkötéshez a beleegyezésnek az igaz házasságra kell vonatkoznia, emberi cselekedetnek, azaz tudatosnak és szabadnak, erőszaktól és kényszertől mentesnek kell lennie.
345. Mire van szükség, ha az egyik jegyes nem katolikus?
1633-1637
Hogy a vegyes házasság (katolikus és nem katolikus megkeresztelt fél között) megengedett legyen, az egyházi tekintély engedélyére van szükség. Valláskülönbség esetén (katolikus és kereszteletlen fél között) az érvényes házassághoz fölmentésre van szükség. Mindkét esetben lényeges, hogy a felek ne zárják ki a házasság céljainak és lényeges sajátosságainak elfogadását, s hogy a katolikus fél vállalja a hit megőrzésének és a gyermekek megkeresztelésének és katolikus nevelésének kötelezettségét, amit a másik félnek is ismernie kell.
346. Melyek a Házasság szentségének hatásai?
1638-1642
A Házasság szentsége a házastársak között örök és kizárólagos köteléket hoz létre. Maga Isten pecsételi meg a házastársak beleegyezését. Ezért a megkereszteltek megkötött és elhált házasságát soha nem lehet fölbontani. Ezenfelül ez a szentség megadja a házastársaknak a szükséges kegyelmet ahhoz, hogy az életszentséget a házaséletben és a gyermekek felelős elfogadásával és nevelésével érjék el.
347. Milyen bűnök sértik súlyosan a Házasság szentségét?
1645-1648
A következők: a házasságtörés, a többnejűség, ugyanis ellentmond a férfi és a nő azonos méltóságának, valamint a házastársi szerelem egységének és kizárólagosságának; a termékenység elutasítása, mely megfosztja a házaséletet a gyermekek ajándékától; és a válás, mely szemben áll a fölbonthatatlansággal.
348. Mikor engedi meg az Egyház a házastársak fizikai szétválását?
1629
Az Egyház megengedi a fizikai szétválást – még akkor is, ha kívánatos a kibékülésük –, ha a házastársak együttlakása súlyos okokból gyakorlatilag lehetetlenné vált. Azonban e házastársak egyike sem szabad egy új életközösség megkezdésére, amíg a másik él, kivéve, ha a házasságuk semmis volt, és ezt az egyházi tekintély kinyilvánítja.
349. Milyen az Egyház magatartása az elvált házastársakkal kapcsolatban?
1650-1651
Az Úrhoz hűségesen az Egyház nem ismerheti el házasságnak a polgárilag újraházasodott elváltak egységét. „Aki elküldi feleségét és mást vesz el, házasságtörést követ el ellene. Ha pedig a feleség hagyja el férjét és máshoz megy, házasságot tör” (Mk 10,11–12). Az Egyház különleges figyelemmel van az elváltak iránt, és hívja őket a hívő imádságos életre, a szeretet tetteinek gyakorlására és a gyermekek keresztény nevelésére. Az újraházasodott elváltak azonban nem kaphatnak szentségi föloldozást, sem szentáldozáshoz nem járulhatnak, sem bizonyos egyházi megbízatást nem kaphatnak, amíg ez az állapot tart, mely objektíven ellenkezik Isten törvényével.
350. Miért nevezhető a keresztény család családegyháznak is?
1655-1658
Mert a család megmutatja és megvalósítja az Egyháznak, mint Isten családjának közösségi és családi természetét. Minden tagja a maga szerepe szerint gyakorolja a keresztségi papságot, hozzájárulva ahhoz, hogy a család a kegyelem és az imádság közössége legyen, az emberi és keresztény erények iskolája, s a gyermekek felé a hit első hirdetésének a helye.
NEGYEDIK FEJEZET
EGYÉB LITURGIKUS SZERTARTÁSOK
A SZENTELMÉNYEK
351. Mik a szentelmények?
1667-1672 1677-1678
Az Egyház által alapított szent jelek, melyekkel az Egyház az élet bizonyos körülményeit megszenteli. A szentelmények imádságból, a kereszt jeléből vagy más jelekből állnak. Jelentős helyet foglalnak el köztük az áldások, melyekkel dicsérjük Istent és imádkozunk ajándékaiért, az emberek megszenteléséért, és bizonyos dolgokat Isten tiszteletére szentelünk.
352. Mi az ördögűzés?
1673
Ördögűzésről akkor beszélünk, amikor az Egyház a maga tekintélyével Jézus nevében kéri, hogy egy személy vagy tárgy nyerjen oltalmat a gonosz befolyásával szemben és kerüljön ki uralma alól. Rendes körülmények között a keresztelés szertartásában történik. Ünnepélyes ördögűzést, amit grandis exorcismus-nak nevezünk, csak a püspöktől fölhatalmazott pap végezhet.
353. A népi vallásosság mely formái kapcsolódnak az Egyház szentségi életéhez?
1674-1676
A keresztény nép vallásos érzülete mindig megtalálta a jámborság különböző kifejezési formáit, melyek kísérik az Egyház szentségi életét. Ilyenek az ereklyék tisztelete, a búcsújárás, a zarándoklatok, a körmenetek, a Keresztút, a Rózsafüzér. Az Egyház a hit fényében megvilágítja és ápolja a népi jámborság hiteles formáit.
A KERESZTÉNY TEMETÉS
354. Milyen kapcsolat van a szentségek és a keresztény ember halála között?
1680-1683
A keresztény ember, aki Krisztusban hal meg, eléri földi élete végét és a Keresztséggel megkezdett, a Bérmálással megerősített és az Eucharisztiával – a mennyei lakoma elővételezésével – táplált új élet beteljesedését. A keresztény ember halálának értelme Krisztus, a mi egyetlen reményünk halálának és feltámadásának fényében tárul fel. A keresztény, aki Krisztus Jézussal hal meg, elmegy, hogy „az Úrnál lakjon” (2Kor 5,8).
355. Mit fejez ki a temetés?
1684-1685
A temetés, melyet az egyes területek hagyományainak és körülményeinek megfelelően különböző szertartásokkal végeznek, a keresztény halál húsvéti jellegét fejezi ki a föltámadás reményében; továbbá az elhunyttal való közösséget, különösen a lelke tisztulásáért mondott imádság révén.
356. Melyek a temetés főbb mozzanatai?
1686-1690
Általában a temetésnek négy mozzanata van: a közösség a bátorítás és a remény szavaival veszi körül a holttestet; igeliturgia; az eucharisztikus áldozat; és a „búcsúvétel”, mellyel az elhunyt lelkét Istenre, az örök élet forrására bízzuk, s közben a testet a föltámadás reményében eltemetjük.
HARMADIK RÉSZ
ÉLET KRISZTUSBAN
ELSŐ SZAKASZ AZ EMBER HIVATÁSA:
357. Hogyan kapcsolódik a keresztény erkölcs a hithez és a szentségekhez?
1691-1698
Amit a hitvallásban megvallunk, azt közvetítik a szentségek. A szentségek révén ugyanis a hívők megkapják Krisztus kegyelmét és a Szentlélek ajándékait, melyek képessé teszik őket arra, hogy Isten fiainak új életét éljék, Krisztusban, akit hittel fogadtak be.
ELSŐ FEJEZET
AZ EMBERI SZEMÉLY MÉLTÓSÁGA
AZ EMBER ISTEN KÉPMÁSA
358. Miben gyökerezik az emberi méltóság?
1699-1715
Az emberi személy méltósága abban gyökerezik, hogy Isten képére és hasonlatosságára van teremtve. A szellemi és halhatatlan lélekkel, értelemmel és szabad akarattal felruházott emberi személy rendeltetése Isten, aki testestül-lelkestül örök boldogságra hívta meg.
A BOLDOGSÁGRA SZÓLÓ MEGHÍVÁSUNK
359. Hogyan érheti el az ember a boldogságot?
1716
Az ember a boldogságát Krisztus kegyelmének erejével érheti el, ami az isteni élet részesévé teszi őt. Krisztus az evangéliumban megmutatja övéinek az utat, mely a vég nélküli boldogságra vezet: a Boldogságokat. De Krisztus kegyelme működik mindenki másban is, aki a helyes lelkiismeretet követve keresi és szereti az igazat és a jót, és kerüli a rosszat.
360. Miért fontosak számunkra a Boldogságok?
1716-1717
A Boldogságok Jézus tanításának középpontjában állnak, megismétlik és tökéletessé teszik Isten ígéreteit, melyeket Ábrahámtól kezdve adott. Megrajzolják magának Jézusnak az arcát is, meghatározzák az igazán keresztény életet és föltárják az embernek cselekedetei végső célját: az örök boldogságot.
361. Milyen kapcsolatban vannak a Boldogságok az ember boldogság utáni vágyával?
1718-1719
Megfelelnek annak a velünk született boldogságvágynak, amelyet Isten ültetett az emberi szívbe, hogy magához vonja, s amelyet egyedül Ő tud beteljesíteni.
362. Mi az örök boldogság?
1720-1724
Isten látása az örök életben, ahol teljesen „részesei leszünk az isteni természetnek” (2Pt 1,4), Krisztus dicsőségének és a szentháromságos élet örömének. Ez a boldogság felülmúlja az emberi képességeket, Isten ingyenes és természetfölötti ajándéka éppúgy, mint a kegyelem, amely a boldogságra vezet. Az ígért boldogság a földi javakkal kapcsolatban erkölcsi döntések elé állít minket és arra késztet, hogy Istent mindennél jobban szeressük.
AZ EMBER SZABADSÁGA
363. Mi a szabadság?
1730-1733
Istentől az embernek adott hatalom arra, hogy cselekedjen vagy ne cselekedjen, ezt vagy azt tegye, s ezáltal önként megfontolt cselekedeteket hajtson végre. A szabadság jellemzi a sajátosan emberi cselekedeteket. Minél inkább teszi valaki a jót, annál szabadabbá válik. A szabadság akkor éri el a maga tökéletességét, amikor Istenre, a legfőbb Jóra és a mi Boldogságunkra irányul. A szabadság azonban magában foglalja a jó és a rossz közötti választás lehetőségét is. A rossz választása visszaélés a szabadsággal és a bűn rabszolgájává teszi az embert.
364. Milyen kapcsolat van a szabadság és a felelősség között?
1734-1737
A szabadság felelőssé teszi az embert a cselekedeteiért oly mértékben, amennyire szándékoltak a cselekedetek. Egy cselekedet beszámíthatóságát és az érte való felelősséget csökkentheti, olykor meg is szüntetheti a tudatlanság, a figyelmetlenség, az elszenvedett erőszak, a félelem, az indulatok és a megszokás.
365. Miért van minden embernek joga a szabadság gyakorlásához?
1738
A szabadság gyakorlásának joga minden ember sajátja, amennyiben elválaszthatatlan az ember személyi méltóságától. Ezért e jogot mindig tiszteletben kell tartani, főként erkölcsi és vallási téren, és polgárilag a közjó és a helyes közrend határai között tisztelni és védeni kell.
366. Hogyan illeszkedik az emberi szabadság az üdvösség rendjébe?
1739-1742
Szabadságunk az első bűn következtében meggyengült. E gyengeséget tovább fokozzák a többi bűnök. De Krisztus „megszabadított minket, hogy szabadok legyünk” (Gal 5,1). A Szentlélek a maga kegyelmével elvezet a lelki szabadságra, hogy szabad munkatársaivá tegyen minket az Egyházban és a világban.
367. Melyek az emberi cselekedetek erkölcsiségének forrásai?
1749-1754
Az emberi cselekedet erkölcsisége három forrásból ered: a cselekedet tárgyából, azaz a valós vagy látszólagos jóból; a cselekvő személy szándékából, azaz a célból, amelynek elérésére cselekszik; és a cselekedet körülményeiből, beleértve a következményeket is.
368. Mikor jó erkölcsileg egy cselekedet?
1755-1756
Egy cselekedet erkölcsileg akkor jó, ha tárgya, célja és körülményei egyidejűleg jók. – A választott tárgy önmagában rosszá teheti a cselekedetet akkor is, ha a szándék jó. Nem szabad rosszat tenni azért, mert jó származik belőle. – A rossz cél megronthatja a cselekedetet akkor is, ha a tárgy önmagában jó. Ellenben a jó cél nem tesz jóvá olyan cselekedetet, amelynek tárgya önmagában rossz, amennyiben a cél nem szentesíti az eszközt. – A körülmények csökkenthetik vagy növelhetik a cselekvő felelősségét, de nem változtathatják meg a cselekedet erkölcsi minőségét, azaz soha nem tehetnek jóvá egy önmagában rossz cselekedetet.
369. Vannak-e mindig tiltott cselekedetek?
1756
Vannak cselekedetek, melyeket a tárgyuk miatt soha nem szabad választani (pl. káromkodás, gyilkosság, házasságtörés). Megtételük az akarat rendetlenségét, azaz erkölcsi rosszat okoz, melyet nem lehet igazolni azokra a javakra való hivatkozással, amelyek esetleg származhatnak belőlük.
A SZENVEDÉLYEK ERKÖLCSISÉGE
370. Mik a szenvedélyek?
1762-1766
A szenvedélyek, érzelmek, indulatok, érzéki megmozdulások – az ember lelki életének természetes összetevői –, melyek cselekvésre vagy tétlenségre késztetnek egy jónak vagy rossznak felfogott tárggyal kapcsolatban. A fő szenvedélyek a szeretet és a gyűlölet, a vágy és a félelem, az öröm és a szomorúság, és a düh. A legfőbb szenvedély a szeretet, melyet a jó vonzása vált ki. Nem tudunk mást szeretni, csak a jót, amely valóban az, vagy legalább annak látszik.
371. Erkölcsileg jók-e vagy rosszak a szenvedélyek?
1767-1770
A szenvedélyek, mint érzéki megmozdulások önmagukban közömbösek, sem jók, sem rosszak; jók, ha jó cselekedetre indítanak, rosszak, ha rossz cselekedetre késztetnek. Lehetnek részei az erényeknek, de átfordulhatnak rossz szokásokká (víciumokká) is.
AZ ERKÖLCSI LELKIISMERET
372. Mi az erkölcsi lelkiismeret?
1776-1780
Az erkölcsi lelkiismeret a személy bensőjében az értelem ítélete, mely a megfelelő pillanatban a jó megtételére és a rossz elkerülésére kötelezi az embert. Ennek következtében az emberi személy felfogja egy megteendő vagy már elkövetett cselekedet erkölcsi minőségét és felelőssé válik érte. Ha az ember odahallgat az erkölcsi lelkiismeretre, okosan meghallhatja a hozzá szóló Isten szavát.
373. Mit foglal magában a személy méltósága az erkölcsi lelkiismerettel kapcsolatban?
1780-1782 1798
Az emberi személy méltósága magában foglalja az erkölcsi lelkiismeret helyességét, ti. azt, hogy összhangban van azzal, ami az isteni törvény és az értelem szerint jó és igazságos. Ugyanezen személyi méltóság alapján az embert nem szabad kényszeríteni arra, hogy lelkiismerete ellenére cselekedjen, és nem szabad megakadályozni, hogy – a közjó határain belül – lelkiismeretének megfelelően cselekedjék, főként vallási téren.
374. Hogyan kell formálni az erkölcsi lelkiismeretet, hogy helyes és igazmondó legyen?
1783-1788
A helyes és igazmondó erkölcsi lelkiismeretet neveléssel, Isten Igéjének elsajátításával és az Egyház tanításával lehet formálni. A Szentlélek ajándékai ébresztik, és bölcs emberek tanácsai támogatják. Emellett sokat segít az erkölcsi nevelésben az imádság és a lelkiismeret-vizsgálat.
375. Melyek azok a szabályok, amelyeket a lelkiismeretnek mindig követnie kell?
1789
A három legáltalánosabb: 1) soha nem szabad rosszat tenni jó eléréséért; 2) az aranyszabály: „Mindazt, amit akarjátok, hogy tegyék nektek az emberek, ti is tegyétek meg nekik” (Mt 7,12); 3) a szeretet mindig megköveteli a felebarát és lelkiismerete tiszteletben tartását, de ez nem jelenti azt, hogy jónak tartjuk azt, ami objektíve rossz.
376. Hozhat-e téves ítéleteket az erkölcsi lelkiismeret?
1790-1794
A személynek mindig engedelmeskednie kell lelkiismerete biztos ítéletének, de téves ítéleteket is hozhat, olykor vétkesen is. Továbbá nem számítható be az akaratlan tudatlansággal megtett rossz, akkor sem, ha objektíven rossz. Ezért törekedni kell arra, hogy az erkölcsi lelkiismeretet megszabadítsuk tévedéseitől.
AZ ERÉNYEK
377. Mi az erény?
1803
Az erény maradandó és erős készség a jó megtételére. „Az erényes élet célja az, hogy hasonlóvá váljon Istenhez” (Nüsszai Szent Gergely). Vannak emberi és teológiai erények.
378. Melyek az emberi erények?
1804
Az emberi erények az értelem és az akarat erős és maradandó készségei, melyek szabályozzák cselekedeteinket, rendben tartják szenvedélyeinket és magatartásunkat az értelem és a hit szabályai alá rendelik. Erkölcsileg jó cselekedetek gyakorlásával szerezzük meg és erősítjük őket. Az emberi erényeket az isteni kegyelem tisztítja és fölemeli.
379. Melyek a főbb emberi erények?
1805
A sarkalatosnak is nevezett erények, amelyek köré szerveződnek a többi erények, és amelyek az erényes élet sarkpontjait képezik. Ezek: az okosság, igazságosság, erősség, mértékletesség.
380. Mi az okosság?
1806
Az okosság felkészíti az értelmet arra, hogy minden körülmények között fölismerje az igazi jót és meg tudja választani a megvalósításához szükséges eszközöket. Az okosság vezérli a többi erényeket, szabályt és mértéket mutatva nekik.
381. Mi az igazságosság?
1807
Az igazságosság állandó és szilárd akarat arra, hogy megadja másoknak azt, amivel tartozik nekik. Az Isten iránti igazságosságot nevezzük a „vallásosság erényének”.
382. Mi az erősség?
1808
Az erősség adja a szilárdságot a nehézségek közepette és az állhatatosságot a jó keresésében, s képessé tesz arra is, hogy igaz ügyért az ember az életét áldozza.
383. Mi a mértékletesség?
1809
A mértékletesség fékezi az élvezetvágyat, biztosítja az uralmat az ösztönök felett, és lehetővé teszi a teremtett javak kiegyensúlyozott használatát.
384. Mik az isteni erények?
1812-1813
Azok az erények, amelyeknek eredete, motívuma és közvetlen tárgya maga Isten. A megszentelő kegyelemmel áradnak az emberbe, képessé tesznek arra, hogy kapcsolatban éljünk a Szentháromsággal, megalapozzák és lelkesítik a keresztény ember erkölcsi tevékenységét, és elevenné teszik az emberi erényeket. A Szentléleknek az emberi képességekben való jelenlétének és működésének zálogai.
385. Melyek az isteni erények?
1813
Az isteni erények a hit, a remény és a szeretet.
386. Mi a hit?
1814-1816
A hit az az isteni erény, amellyel hiszünk Istenben és mindabban, amit ő kinyilatkoztatott és az Egyház hinnünk elénk ad, mert Isten maga az igazság. A hittel az ember szabadon ráhagyatkozik Istenre. Ezért, aki hisz, törekszik megismerni és megtenni Isten akaratát, mert „a hit a szeretet által tevékeny” (Gal 5,6).
387. Mi a remény?
1817-1821
A remény az az isteni erény, amellyel Istentől kívánjuk és várjuk örök boldogságunkat, bizalmunkat Krisztus ígéreteibe vetjük, s a Szentlélek kegyelme segítségére támaszkodunk, hogy kiérdemeljük az örök boldogságot és megkapjuk a végső állhatatosság kegyelmét.
388. Mi a szeretet?
1822-1829
A szeretet az az isteni erény, amellyel Istent mindenekfölött szeretjük, a felebarátot pedig Isten iránti szeretetből úgy szeretjük, mint önmagunkat. Jézus új parancsot adott rá, a Törvény beteljesedését. A szeretet „a tökéletesség köteléke” (Kol 3,14) és a többi erények alapja, mely lelkesít, indít és elrendez: nélküle „semmi vagyok”, és bármi „mit sem használ nekem” (1Kor 13,1–3).
389. Mik a Szentlélek ajándékai?
1830-1831
A Szentlélek ajándékai maradandó készségek, melyek az embert tanulékonnyá teszik az isteni sugallatok követésére. A Szentléleknek 7 ajándéka van: a bölcsesség, az értelem, a jó tanács, a lelki erősség, a tudomány, a jámborság és az istenfélelem.
390. Mik a Szentlélek gyümölcsei?
1832
A Szentlélek gyümölcsei tökéletességek, melyek az örök dicsőség zsengéjeként alakulnak ki bennünk. Az Egyház hagyománya 12 gyümölcsöt ismer: „szeretet, öröm, béke, türelem, hosszantűrés, jóság, jóakarat, szelídség, hűség, szerénység, önmegtartóztatás, tisztaság” (Gal 5,22–23).
A BŰN
391. Mit kíván tőlünk Isten irgalmasságának elfogadása?
1846-1848
Megkívánja, hogy beismerjük a bűneinket és bánkódjunk miattuk. Maga Isten az ő Igéjével és Lelkével felfedi bűneinket, megajándékoz az igaz lelkiismerettel és a megbocsátás reményével.
392. Mi a bűn?
1849-1851
A bűn „az örök törvénnyel ellenkező szó, cselekedet vagy vágy” (Szent Ágoston). Az Ő szeretete elleni engedetlenséggel bántja Istent. Megsebzi az ember természetét, és sérti az emberi szolidaritást. Krisztus szenvedésében maradéktalanul föltárja a bűn súlyosságát, és irgalmasságával legyőzi.
393. Többféle bűn van-e?
1852-1853
A bűnöknek igen nagy változatossága van. Különböznek egymástól tárgyuk szerint, vagy az erények és a parancsolatok szerint, melyekkel ellenkeznek. Irányulhatnak közvetlenül Istenre, a felebarátra vagy önmagunkra. Az elkövetés módja szerint lehet vétkezni gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással.
394. Súlyosság tekintetében milyen különbség van a bűnök között?
1854
Van halálos bűn és van bocsánatos bűn.
395. Mikor követünk el halálos bűnt?
1855-1861
Halálos bűnt akkor követünk el, amikor egyszerre van jelen a súlyos tárgy, a teljes tudatosság és a szabad beleegyezés. Az ilyen bűn lerombolja bennünk a szeretetet, megfoszt a megszentelő kegyelemtől, s ha meg nem bánjuk, az örök kárhozatba juttat. Rendes körülmények között a Keresztség és a Bűnbánat vagy Kiengesztelődés szentsége révén kapunk rá bocsánatot.
396. Mikor követünk el bocsánatos bűnt?
1862-1864
A bocsánatos bűn lényegében különbözik a halálos bűntől. Akkor követjük el, ha a bűn tárgya jelentéktelen, vagy súlyos ugyan, de a tudatosság vagy a szándék nem teljes. Nem szakítja meg a kapcsolatot Istennel, de gyengíti a szeretetet; a teremtmények iránti rendetlen vonzalomról tanúskodik; akadályozza a lélek haladását az erények gyakorlásában és a jócselekedetek végzésében; ideigtartó büntetést von maga után.
397. Hogyan szaporodik bennünk a bűn?
1865, 1876
A bűn bűnre vezet, és ismétlése bűnös készséget (víciumot) szül.
398. Mik a víciumok?
1866-1867
A víciumok az erények ellentétei, rossz szokások, amelyek elhomályosítják a lelkiismeretet és készségessé tesznek a rosszra. A hét főbűn köré csoportosíthatók, amelyek: gőg, fösvénység, irigység, harag, bujaság, torkosság, restség.
399. Felelősek vagyunk-e mások bűneiért?
1868
Akkor vagyunk felelősek mások bűneiért, ha vétkesen együttműködünk velük az elkövetésben.
400. Mik a bűn struktúrái?
1869
Az isteni törvénnyel ellenkező intézmények és társadalmi helyzetek, melyeket személyes bűnök hoztak létre.
MÁSODIK FEJEZET
AZ EMBERI KÖZÖSSÉG
A SZEMÉLY ÉS A TÁRSADALOM
401. Miben áll az ember társas dimenziója?
1877-1880
Az ember természetének és hivatásának a boldogságra szóló személyes meghívással együtt lényeges összetevője társas dimenziója is. Ugyanis: minden embernek ugyanaz a végső célja, maga Isten; hasonlóság van az isteni Személyek közössége és aközött a testvériség között, amelyet az embereknek egymás között kell megvalósítaniuk igazságban és szeretetben; a felebarát szeretete el nem választható Isten szeretetétől.
402. Milyen kapcsolat van a személy és társadalom között?
1881-1882
Minden társadalmi intézmény alapelve, alanya és célja a személy, s ennek is kell lennie. Bizonyos társulások, mint a család és a polgári társadalom szükségesek hozzá. Hasznosak más társulási formák is egy-egy politikai közösségen belül és nemzetközi szinten is, tiszteletben tartva a szubszidiaritás elvét.
403. Mit jelent a szubszidiaritás elve?
1883-1885
Azt jelenti, hogy egy magasabb szintű szervezet nem sajátíthatja ki magának a nálánál alacsonyabb szintű szervezetre tartozó tevékenységet, megfosztva azt illetékességétől; hanem szükség esetén inkább segítenie kell illetékessége gyakorlásában.
404. Mi szükséges még az igazi emberi együttéléshez?
1886-1889
Tiszteletben kell tartani az igazságosságot és az értékek igazi hierarchiáját, ugyanígy az anyagi és ösztönös dimenziókat alá kell rendelni a benső és szellemi dimenzióknak. Különösen ott, ahol a bűn fölforgatja a társadalmi rendet, a szív megtérésére és Isten kegyelmére kell támaszkodni, hogy megtörténjenek azok a társadalmi változások, amelyek valóban mindenki és az egész személy javát szolgálják. A szeretet, amely megköveteli az igazságosság gyakorlását és képessé tesz rá, a legnagyobb társadalmi parancs.
RÉSZVÉTEL A TÁRSADALMI ÉLETBEN
405. Mire alapszik a tekintély a társadalomban?
1897-1902
Minden emberi közösségnek szüksége van a törvényes tekintélyre, mely biztosítja a rendet és elősegíti a közjó megvalósulását. E tekintély alapja az emberi természetben van, mert megfelel az Isten által megszabott rendnek.
406. Mikor gyakorolják törvényesen a tekintélyt?
1901
A tekintélyt akkor gyakorolják törvényesen, amikor a közjó érdekében cselekszenek és elérése érdekében erkölcsös eszközöket használnak. Ezért a politikai rendszereket a polgárok szabad választásának kell meghatároznia. A megválasztott rendszernek tiszteletben kell tartania a „jogállam” elvét, melyben a törvény uralkodik, nem az emberek önkényes akarata. Az igazságtalan törvények és az erkölcsi renddel ellenkező szabályok nem kötelezőek a lelkiismeretre nézve.
407. Mi a közjó?
1905-1906
A közjó a társadalmi élet azon feltételeinek összessége, amelyek lehetővé teszik csoportok és egyének saját tökéletességének megvalósítását.
408. Mit foglal magában a közjó?
1907-1909
A közjó magában foglalja a személy alapvető jogainak tiszteletben tartását és előmozdítását; a személyek és a társadalom szellemi és anyagi javainak fejlődését; mindenki békéjét és biztonságát.
409. Hol valósul meg leginkább a közjó?
1910-1912
A közjó legteljesebben azokban a politikai közösségekben valósul meg, amelyek védik és előmozdítják az egyes polgárok és társulásaik javát, és nem feledkeznek meg az emberiség családjának egyetemes javáról.
410. Hogyan vesz részt az ember a közjó megvalósításában?
1913-1917
Minden ember a maga helye és szerepe betöltésével részt vesz a közjó előmozdításában azzal, hogy tiszteletben tartja az igazságos törvényeket, teljesíti kötelességeit, melyekért személyesen felelős, ilyen pl. a saját családjáról való gondoskodás és munkájának becsületes végzése. Az állampolgároknak ezen túlmenően, amennyire lehetséges, tevékenyen részt kell venniük a közéletben.
A SZOCIÁLIS IGAZSÁGOSSÁG
411. Hogyan biztosítja a társadalom a szociális igazságosságot?
1928-1933
A társadalom akkor biztosítja a szociális igazságosságot, ha tiszteletben tartja a társadalom sajátos céljának, a személynek méltóságát és jogait. Továbbá a társadalom akkor valósítja meg a szociális igazságosságot, amely szorosan kötődik a közjóhoz és tekintély gyakorlásához, amikor biztosítja a kedvező feltételeket a társulások és egyének jogos céljainak eléréséhez.
412. Mire alapszik az emberek közötti egyenlőség?
1934-1935
Az összes ember ugyanazon méltóság és ugyanazon alapvető jogok birtokosa, amennyiben az egy Isten képmására vannak teremtve, és egyformán értelmes lélek birtokosai, ezért eredetük és természetük ugyanaz, s Krisztusban, az egyetlen Üdvözítőben ugyanarra az isteni boldogságra hivatottak.
413. Hogyan kell értékelnünk az emberek közötti különbségeket?
1936-1938
Vannak gonosz gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek, amelyek emberek millióit sértik. E különbségek nyílt ellentétben állnak az evangéliummal, ellenkeznek az igazságossággal, a személyi méltósággal és a békével. De vannak az emberek között olyan különbségek is, amelyek Isten tervébe tartoznak. Isten ugyanis azt akarja, hogy mindenki másoknál találja meg azt, amire szüksége van, s akiknek rendkívüli „talentumai” vannak, a többiek javára kamatoztassák. Az ilyen különbségek nagylelkűségre, jótékonyságra, a javak megosztására bátorítják, sőt olykor kötelezik az embereket, s a kultúrákat egymás gazdagítására késztetik.
414. Hogyan mutatkozik meg az emberi szolidaritás?
1939-1942
Az emberi és keresztény testvériségből fakadó szolidaritás elsősorban a javak igazságos elosztásában, a munka egyenlő bérezésében és az igazságosabb társadalmi rend iránti elkötelezettségben mutatkozik meg. A szolidaritás erénye a hit lelki javainak megosztását valósítja meg, ami fontosabb az anyagi javak megosztásánál.
HARMADIK FEJEZET
ISTEN ÜDVÖSSÉGE:
AZ ERKÖLCSI TÖRVÉNY
415. Mi az erkölcsi törvény?
1950-1953
Az erkölcsi törvény az isteni Bölcsesség műve. Előírja az ember számára az utakat, magatartási normákat, amelyek a megígért boldogságra vezetnek, és tiltják azokat az utakat, amelyek eltávolítanak Istentől.
416. Mi a természetes erkölcsi törvény?
1954-1960
A természetes erkölcsi törvény, amelyet a Teremtő Isten minden ember szívébe beleírt, részesedés Isten jóságában és bölcsességében; és azt az eredeti erkölcsi érzéket jelenti, amely lehetővé teszi az ember számára, hogy értelmével ítéletet alkosson a jóról és rosszról. Ez a törvény egyetemes és változtathatatlan, megalapozza a személy, a közösségek és a polgári törvény alapvető jogait és kötelességeit.
417. Mindenki felfogja ezt a törvényt?
1960
A bűn következtében a természetes erkölcsi törvényt nem mindig és nem mindenki azonos világossággal és közvetlenséggel fogja fel.
418. Milyen kapcsolat van a természetes erkölcsi törvény és az ószövetségi törvény között?
1961-1962
Az ószövetségi törvény a kinyilatkoztatott törvény első stádiuma. Sok olyan igazságot mond ki, amelyek természetszerűen is hozzáférhetők az emberi értelem számára, ezek megerősítést és nagyobb tekintélyt kaptak a szövetségekben. E törvény erkölcsi előírásait a Tízparancsolat foglalja össze. Lerakják az ember hivatásának alapjait, tiltják azt, ami ellenkezik Isten és a felebarát szeretetével, és előírják, ami e két szeretet szempontjából lényeges.
419. Hogyan illeszkedik az ószövetségi törvény az üdvösség tervébe?
1963-1964
Az ószövetségi törvény sok, az értelem számára is hozzáférhető igazsággal ismertet meg, megmondja, mit kell és mit nem szabad tennünk, s mint egy bölcs pedagógus, előkészít a megtérésre és az evangélium befogadására. Azonban, bár az ószövetségi törvény szent, lelki és jó, még tökéletlen, mert önmagában nem adja az erőt és a Lélek kegyelmét a megtartásához.
420. Mi az új vagy evangéliumi törvény?
1965-1972
Az új vagy evangéliumi törvény, amelyet Krisztus hirdetett és valósított meg, az isteni, a természetes és kinyilatkoztatott törvény teljessége és beteljesedése. Összefoglalása Isten és a felebarát szeretetének kettős parancsa, és az, hogy úgy kell szeretnünk egymást, ahogyan Krisztus szeretett minket. Az új törvény belső valóság: a Szentlélek kegyelme, mely lehetővé teszi az ilyen szeretetet. A „szabadság törvénye” (Jak 1,25), mert elvezet a szeretettől késztetett önkéntes cselekvésre.
421. Hol található az új törvény?
1971-1974
Az új törvény Krisztus egész életében és tanításában és az apostolok erkölcsi katekézisében található meg: legfontosabb összefoglalása a hegyi beszéd.
KEGYELEM ÉS MEGIGAZULÁS
422. Mi a megigazulás?
1987-1995
A megigazulás Isten szeretetének legnagyobb műve. Isten irgalmas és ingyenes tette, mellyel eltörli a bűneinket, igazzá és szentté tesz egész valónkban. Ez a Szentlélek kegyelme által történik, amelyet Krisztus szenvedése érdemelt ki számunkra és amelyet Keresztségben kapunk meg. A megigazulás indítja el az ember szabad válaszát: a hitet Krisztusban és az együttműködést a Szentlélek kegyelmével.
423. Mi a kegyelem, ami megigazulttá tesz?
1996-1998
A kegyelem Isten ingyenes ajándéka, melyet azért ad, hogy a maga Szentháromságos életének részesévé és képessé tegyen bennünket arra, hogy az iránta való szeretetből cselekedjünk. Habituális, megszentelő, átistenítő kegyelemnek is nevezzük, mert megszentel és istenivé tesz bennünket. Természetfölötti, mert kizárólagosan Isten ajándékozó kezdeményezésétől függ, és teljesen felülmúlja az ember erőit és értelmi képességét. Emiatt nem tapasztalható számunkra.
424. Milyen más kegyelmek vannak még?
1999-2000
A megszentelő kegyelmen kívül van még: az aktuális kegyelem (körülményekhez kötött ajándékok), a szentségi kegyelem (egy-egy szentség sajátos ajándékai), a karizmák (az Egyház közjavának szolgálatára), ide tartoznak az állapotokhoz tartozó kegyelmek, melyek az egyházi szolgálatokat és az életfeladatokat kísérik.
425. Milyen kapcsolat van a kegyelem és az emberi szabadság között?
2001-2002
A kegyelem megelőzi, előkészíti és ébreszti az ember szabad válaszát. Megfelel az emberi szabadság mély törekvéseinek, együttműködésre hívja, és elvezeti a tökéletességére.
426. Mi az érdem?
2006-2010
Az érdem jogot biztosít egy jótett jutalmára. Isten előtt önmagától az ember semmiféle érdemet nem szerezhet, hiszen mindent ingyenesen, ajándékba kapott tőle. Isten azonban megadja a lehetőséget az embernek, hogy Krisztus – Isten előtti érdemeink forrása – szeretetével egyesülve érdemeket szerezzen. A jótettek érdemeit ezért mindenekelőtt Isten kegyelmének kell tulajdonítanunk, s csak utána az ember szabad akaratának.
427. Milyen javakat tudunk kiérdemelni?
2010-2011
A Szentlélek indítására önmagunknak is, másoknak is kiérdemelhetjük a megszentelődésünkhöz és üdvözülésünkhöz hasznos kegyelmeket, és azokat a mulandó javakat is, amelyek Isten terve szerint a javunkra válnak. Senki nem érdemelheti ki az első kegyelmet, megigazulásunk és megtérésünk kezdetét.
428. Meghívottak vagyunk-e valamennyien a keresztény életszentségre?
2012-2016
Az összes hívő meghívást kap a keresztény életszentségre, mely a keresztény élet teljessége és a szeretet tökéletessége. Az életszentség a Krisztussal és benne a Szentháromsággal való bensőséges egyesülésben valósul meg. A keresztény megszentelődés útja a kereszten át vezet és az igazak föltámadásakor teljesedik be, amikor Isten lesz minden mindenben.
AZ EGYHÁZ: ANYA ÉS TANÍTÓ
429. Miként táplálja az Egyház a keresztény ember erkölcsi életét?
2030-2031
Az Egyház az a közösség, amelyben a keresztény ember befogadja Isten Igéjét és „Krisztus törvényének” (Gal 6,2) tanítását; fogadja a szentségek kegyelmét; egyesül Krisztus eucharisztikus áldozatával úgy, hogy saját erkölcsi élete lelki áldozattá lesz; követi a Boldogságos Szűz Mária és a szentek példáját.
430. Miért avatkozik be az Egyház Tanítóhivatala az erkölcs területén?
2032-2040
Mert az Egyház Tanítóhivatalának kötelessége hirdetni a hitet, hogy az emberek higgyenek és megtegyék, amit hisznek. E feladat kiterjed a természetes erkölcsi törvény pontosabb megfogalmazásaira is, hiszen megtartásuk szükséges az üdvösséghez.
431. Mi az Egyház parancsolatainak a rendeltetése?
2041
Az Egyház öt parancsolatának célja, hogy biztosítsa a hívők számára az imádságos lelkületben, a szentségi életben, az erkölcsi erőfeszítésekben s az Isten és a felebarát szeretetében való fejlődés minimumát.
432. Melyek az Egyház parancsolatai?
2042-2043
A következők:
433. Miért nélkülözhetetlen a keresztények erkölcsi élete az evangélium hirdetésében?
2044-2046
Mert az Úr Jézushoz hasonló életükkel a keresztények a többi embert vonzani tudják az igaz Istenben való hitre, építik az Egyházat, az evangélium lelkületével itatják át a világot és siettetik Isten országának eljövetelét.
MÁSODIK SZAKASZ A TÍZPARANCSOLAT
Kivonulás 20,2–17
Én vagyok az Úr, Ne legyenek Uradnak, Istenednek Gondolj a szombatra Ezért az Úr a szombatot
Tiszteld atyádat
Ne ölj.
Ne paráználkodjál.
Ne lopj.
Ne szólj hamis
Ne kívánd
Második Törvénykönyv 5,6–21
Én vagyok az Úr, Ne legyenek Uradnak, Istenednek
Tartsd meg
Tiszteld atyádat
Ne ölj.
Ne paráználkodjál.
Ne lopj.
Ne szólj hamis tanúságot
Ne kívánd
Kateketikai formula
Én vagyok az Úr,
Ne legyenek
Ne vedd hiába
Megemlékezzél
Tiszteld atyádat
Ne ölj.
Ne paráználkodjál.
Ne lopj.
Ne szólj hamis tanúságot
Ne kívánd más feleségét.
434. „Mester, mi jót tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” (Mt 19,16)
2052-2054
Az ifjúnak, aki ezzel a kérdéssel fordult hozzá, Jézus ezt válaszolja: „Ha el akarsz jutni az örök életre, tartsd meg a parancsokat”, majd hozzátette: „Jöjj és kövess engem” (Mt 19,17.21). Jézus követése a parancsolatok megtartását jelenti. Ő nem eltörli a Törvényt, hanem meghívja az embert, hogy újra találja meg azt az isteni Mester személyében, aki önmaga tökéletesen megvalósítja, kinyilatkoztatja teljes tartalmát és tanúsítja örökkévalóságát.
435. Hogyan értelmezi Jézus a törvényt?
2055
Jézus a törvényt teljességének, a szeretet kettős, mégis egy parancsának fényénél értelmezi. „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez a legnagyobb, az első parancs. A második hasonló hozzá: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. Ezen a két parancson alapszik az egész törvény és a próféták” (Mt 22,37–40).
436. Mit jelent a „Decalogus”, a Tízparancsolat?
2056-2057
A Decalogus azt jelenti: „tíz szó” (Kiv 34,28). E szavak foglalják össze azt a törvényt, amelyet Isten Mózes közvetítésével a szövetség összefüggésében adott Izrael népének. A Tízparancsolat, amikor közli az istenszeretet parancsolatait (az első három) és a felebaráti szeretet parancsolatait (a többi hét), kijelöli a választott népnek és mindenkinek a bűn rabszolgaságából szabaddá vált élet útját.
437. Milyen kapcsolat van a Tízparancsolat és a Szövetség között?
2058-2063
A Tízparancsolat a Szövetség fényében válik érthetővé, melyben Isten kinyilatkoztatja magát és megismerteti akaratát. A parancsolatok megtartásával a nép kifejezi, hogy Istenhez tartozik, és hálával válaszol szeretetének kezdeményezésére.
438. Milyen jelentőséget tulajdonít az Egyház a Tízparancsolatnak?
2064-2068
Az Egyház a Szentíráshoz és Jézus példájához ragaszkodva alapvető fontosságot és jelentőséget tulajdonít a Tízparancsolatnak. A keresztényeknek meg kell tartaniuk a Tízparancsolatot.
439. Miért alkot szerves egységet a Tízparancsolat?
2069
A tíz parancsolat szerves és megbonthatatlan egységet alkot, mert mindegyik utal a többire és az egész Tízparancsolatra. Ezért egyetlen parancsolat megszegése a teljes törvény megszegése.
440. Miért kötelez súlyosan a Tízparancsolat?
2072-2073
Mert az ember Isten és felebarát iránti alapvető kötelességeit fogalmazza meg.
441. Meg lehet-e tartani a Tízparancsolatot?
2074
Igen, mert Krisztus – aki nélkül semmit sem tehetünk – Lelkének és kegyelmének ajándékozásával képessé tesz rá.
ELSŐ FEJEZET
„SZERESD A TE URADAT, ISTENEDET
AZ ELSŐ PARANCSOLAT:
442. Mit foglal magában Isten kijelentése: „Én vagyok a te Urad Istened?” (Kiv 20,2)
2083-2094
A hívő számára azt jelenti, hogy őriznie és gyakorolnia kell a három isteni erényt, és kerülnie kell a velük ellenkező bűnöket. A hit meghajlik Isten előtt, és elutasít mindent, ami ellenkezik a hittel, mint pl. a szándékos kételkedést, a hitetlenséget, az eretnekséget, az aposztáziát és a szakadást. A remény bizakodva várja Isten boldogító látását és az ő segítségét, kerüli a kétségbeesést és a vakmerőséget. A szeretet Istent mindenekfölött szereti, ezért elveti a közömbösséget, a hálátlanságot, a langyosságot, a lelki restséget és a gőgből fakadó istengyűlöletet.
443. Mit jelent az Úr Jézus szava: „Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj?” (Mt 4,10)
2095-2105
Ezt jelenti: imádni Istent, minden létező Urát; személyesen is, közösségben is megadni az Őt megillető kultuszt; a dicséret, a hála, a kérés kifejezésével imádkozni Hozzá; áldozatot ajánlani föl Neki, elsősorban a saját élet lelki áldozatát, egyesítve Krisztus tökéletes áldozatával; megtartani a Neki tett fogadalmakat és ígéreteket.
444. Hogyan gyakorolja a személy azt a sajátos jogát, hogy igazságban és szabadságban tisztelheti Istent?
2104-2109
Minden embernek joga és erkölcsi kötelessége keresni az igazságot, különösen Istennel és az Egyházzal kapcsolatban, és a felismert igazsághoz ragaszkodni és azt hűségesen őrizni, megadva Istennek a hiteles kultuszt. Ugyanakkor, az emberi személy méltósága megköveteli, hogy vallási téren senkit ne kényszerítsenek a lelkiismerete elleni cselekvésre, s ne is akadályozzák, hogy a közrend igazságos korlátai között lelkiismerete szerint cselekedjen, akár magán, akár nyilvános formákban, akár egyenként, akár közösségben.
445. Mit tilt Isten, amikor megparancsolja: „Ne legyenek idegen isteneid előttem?” (Kiv 20,2)
2110-2128
Ez a parancsolat tiltja: – a politeizmust (sokistenhitet) és a bálványimádást, mely egy teremtményt, a hatalmat, a pénzt, végül az ördögöt isteníti; – a babonát, mely az igaz Istent megillető kultusz eltévelyedése, s a jövendölés, a mágia, a boszorkányság és a spiritizmus különböző formáiban mutatkozik meg; – a vallástalanságot, melynek megnyilvánulásai: az istenkísértés szóval és tettel; a szentségtörés, mely szent személyeket, tárgyakat gyaláz, különösen is az Eucharisztiát; a simónia, mellyel lelki értéket akarnak venni vagy eladni; – az ateizmust, mely elutasítja Isten létét, gyakran magáévá téve egy hamis emberi önrendelkezés-fogalmat; – az agnoszticizmust, mely szerint semmit nem lehet tudni Istenről, és amely magában foglalja a közömbösséget és a gyakorlati ateizmust.
446. Isten e parancsa: „Ne csinálj magadnak faragott képet!” (Kiv 20,3), tiltja-e a képek tiszteletét?
2129-2132
Az Ószövetségben ez a parancsolat tiltotta az abszolút transzcendens Isten ábrázolását. Isten Fiának megtestesüléséből kiindulva azonban (amint ezt a II. Niceai Zsinat 787-ben: megfogalmazta) a szentképek keresztény tisztelete jogos, mert Isten emberré lett Fiának misztériumára alapszik, akiben a transzcendens Isten láthatóvá tette magát. A képeket nem imádjuk, hanem tiszteljük azt, akit ábrázolnak: Krisztust, a Szűzanyát, az angyalokat és a szenteket.
A MÁSODIK PARANCSOLAT:
447. Hogyan tisztelhetjük Isten Nevének szentségét?
2142-2149
Isten Nevét úgy tiszteljük, hogy segítségül hívjuk, áldjuk, dicsérjük, dicsőítjük. Kerülni kell tehát az Isten Nevére való hivatkozást rossz tett igazolására, és minden méltatlan emlegetését, amilyen a káromlás, mely természete szerint súlyos bűn, az átkozódást és a hűtlenséget az Isten Nevében tett ígéretekben.
448. Miért tilos a hamis eskü?
2150-2151
Mert úgy idézi meg Istent, aki maga az igazság, mint a hazugság tanúját.
449. Mi az esküszegés?
2152-2155
Az esküszegés azt jelenti, hogy valamit, amit nem akarunk megtenni, esküvel ígérünk, vagy nem tartjuk meg eskünket. Súlyos bűn Isten ellen, aki mindig hűséges ígéreteihez.
A HARMADIK PARANCSOLAT: MEGEMLÉKEZZÉL ARRÓL, HOGY AZ ÜNNEPNAPOKAT
450. Isten miért „áldotta meg a szombati napot és nyilvánította szentté”? (Kiv 20,11)
2168-2172
Mert a szombati napon emlékezünk Isten megpihenésére a teremtés hetedik napján, Izrael szabadulására az egyiptomi rabszolgaságból és a szövetségre, amelyet Isten kötött a népével.
451. Milyen magatartást tanúsított Jézus a szombattal kapcsolatban?
2173
Jézus elismerte a szombat szentségét, és isteni tekintélyével hiteles magyarázatát adta: „A szombat van az emberért, és nem az ember a szombatért” (Mk 2,27).
452. A keresztények miért cserélték a szombatot vasárnapra?
2174-2176
Mert a vasárnap Krisztus föltámadásának napja. Mint „a hét első napja” (Mk 16,2), az első teremtésre utal; mint a szombatot követő „nyolcadik” nap a Krisztus föltámadásával megkezdődött új teremtést jelzi. Ezért lett a keresztények számára az első a napok és az ünnepek között: az Úr napja, amelyen Ő a Húsvétjával beteljesíti a zsidó szombat lelki igazságát és hirdeti az ember örök nyugalmát Istenben.
453. Hogyan szenteljük meg a vasárnapot?
2177-21852192-2193
A keresztények a vasárnapot és a többi parancsolt ünnepet úgy szentelik meg, hogy részt vesznek az Úr Eucharisztiájában, és tartózkodnak az olyan tevékenységektől, amelyek akadályoznák Isten tiszteletét, illetve megzavarnák az Úr napjának sajátos örömét, valamint a test és a lélek szükséges pihenését. Megengedettek a család szükségleteivel kapcsolatos tevékenységek és a fontos társadalmi szolgálatok, csak ne alakítsanak ki a vasárnap megszentelését, a családi életet és az egészséget károsító szokásokat.
454. Miért fontos a vasárnapnak, mint ünnepnapnak a polgári elismerése?
2186-2188
Azért, hogy mindenki megkapja a valós lehetőséget a szükséges pihenésre és szabadidőre, melyek lehetővé teszik a vallásos, családi, kulturális és társas élet ápolását; hogy legyen idő elmélkedésre, reflexióra, csöndre és tanulásra; hogy legyen alkalom jócselekedetekre, különösen a betegek és öregek javára.
MÁSODIK FEJEZET
„SZERESD FELEBARÁTODAT,
A NEGYEDIK PARANCSOLAT:
455. Mit parancsol a negyedik parancsolat?
2196-2200
Azt parancsolja, hogy tiszteljük és becsüljük szüleinket és mindazokat, akiket Isten a javunkra a saját tekintélyével fölruházott.
456. Milyen a család természete Isten terve szerint?
2201-2205
Egy férfi és egy nő, akik házasságban egyesülnek, alkotnak egy családot gyermekeikkel együtt. A család intézményét Isten alkotta, és ő határozta meg alaptörvényeit. A házasság és a család a házastársak javára, gyermekek nemzésére és nevelésére van rendelve. Egy-egy család tagjai között elsődleges személyes kapcsolatok és felelősségek léteznek. Krisztusban a család családi Egyházzá lesz, mert a hit, a remény és a szeretet közössége.
457. Milyen helyet foglal el a család a társadalomban?
2207-2208
A család az emberi társadalom alapsejtje és megelőzi a közhatalom bármiféle elismerését. A családi elvek és értékek jelentik a társadalom életének alapját. A családi élet bevezet a társadalom életébe.
458. Milyen kötelességei vannak a társadalomnak a családdal szemben?
2209-2213
A társadalomnak kötelessége támogatni és megerősíteni a házasságot és a családot, tiszteletben tartva a szubszidiaritás elvét is. A közhatalom viselőinek tisztelniük, oltalmazniuk és támogatniuk kell a házasság és a család igaz természetét, a közerkölcsöt, a szülők jogait és a család boldogulását.
459. Melyek a gyermekek kötelességei a szülőkkel szemben?
2214-2220
A szülők iránt a gyermekek kötelesek tiszteletet (gyermeki jámborságot), megbecsülést, tanulékonyságot és engedelmességet tanúsítani, ezzel járulva hozzá – jó kapcsolatokat tartva a testvérekkel is – az egész családi élet harmóniájának és szentségének növekedéséhez. Valahányszor a szülők szükséghelyzetbe kerülnek betegség, megözvegyülés vagy öregség miatt, a felnőtt gyermekek kötelessége erkölcsi és anyagi segítséget nyújtani nekik.
460. Melyek a szülők kötelességei a gyermekekkel szemben?
2221-2231
Az isteni atyaság részeseiként a szülők gyermekeik első nevelői és első hithirdetői. Kötelességük úgy szeretni és tisztelni gyermekeiket, mint személyeket és Isten gyermekeit, s amennyire lehet, gondoskodniuk kell testi és lelki szükségleteikről; megfelelő iskolát kell választaniuk számukra, okos tanácsaikkal segíteniük kell őket a foglalkozás és az életállapot megválasztásban. Különleges küldetésük a gyermekek keresztény hitben való nevelése.
461. Hogyan nevelik a szülők gyermekeiket a keresztény hitre?
2252-2253
Elsősorban példával, imádsággal, családi katekézissel és az egyházi életben való részvétellel.
462. Mindenek fölött álló értéket jelentenek-e a családi kötelékek?
2232-2233
A családi kötelékek minden jelentőségük ellenére sem jelentenek abszolút értéket, mert a keresztény ember elsődleges hivatása, hogy szeretve kövesse Krisztust: „Aki apját vagy anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám, aki fiát vagy lányát jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám” (Mt 10,37). A szülőknek örömmel kell támogatniuk gyermekeik Krisztus-követését bármilyen életállapotban, az Istennek szentelt életben, illetve a papi szolgálatban is.
463. Hogyan kell gyakorolni a hatalmat a polgári társadalom különböző területein?
2234-2237 2254
Mindig szolgálatként kell gyakorolni, tiszteletben tartva az ember alapvető jogait, az értékek jogos hierarchiáját, a törvényeket, az osztó igazságosságot és a szubszidiaritás elvét. Mindenkinek, aki hatalmat gyakorol, inkább a közösség, mint a saját javát kell keresnie, s döntéseiben az Istenről, az emberről és a világról megismert igazságokhoz kell igazodnia.
464. Melyek a polgárok kötelességei a polgári hatóságokkal szemben?
2238-2241 2255
Akik hatalom alatt állnak, azoknak feletteseiket Isten képviselőinek kell tekinteniük, tiszteletteljes együttműködést nyújtva nekik a köz- és társadalmi élet jó működése érdekében. Ez magában foglalja a haza szeretetét és szolgálatát, a szavazati jogot és kötelességet, a közteherviselést, az ország védelmét és az építő kritika jogát.
465. Az állampolgárnak mikor nem kell engedelmeskednie a polgári hatóságnak?
2242-2243 2256
Az állampolgár lelkiismeretben nem köteles engedelmeskedni, ha a polgári hatalom törvényei ellenkeznek az erkölcsi rend követelményeivel: „Inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek” (ApCsel 5,29).
AZ ÖTÖDIK PARANCSOLAT: NE ÖLJ!
466. Miért kell tisztelni az emberi életet?
2258-2262 2318-2320
Mert szent (sacrum = érinthetetlen). Az élet kezdetétől fogva Isten teremtő tevékenységének tárgya, és örökre különleges kapcsolatban marad Teremtőjével, egyetlen végső céljával. Senki sem ölhet meg közvetlenül ártatlan embert, mert az emberölés súlyosan ellenkezik a személy méltóságával és a Teremtő szentségével. „Az ártatlant és igazat ne öld meg” (Kiv 23,7).
467. Miért nem vét e törvény ellen a személy és társadalom törvényes védelme?
2263-2265
Mert a törvényes védelemmel az élethez való jogot és az élet védelmét választjuk mind önmagunk, mind mások esetében és nem a gyilkosságot. A törvényes védelem azok számára, akik felelősek mások életéért, súlyos kötelesség is lehet. Azonban nem szabad a szükségesnél nagyobb mértékű erőt alkalmazni.
468. Mire való a büntetés?
2266
A törvényes közhatalom által kirótt büntetésnek az a célja, hogy a bűn által megbontott rendet helyreállítsa, megvédje a közrendet és a személyek biztonságát, és segítse a vétkest a javulásban.
469. Milyen büntetéseket lehet kiszabni?
2267
A kirótt büntetésnek arányban kell állnia az elkövetett bűnténnyel. Ma a lehetőségek következtében, melyekkel az állam rendelkezik a bűntények visszaszorítására a vétkesek ártalmatlanná tételével, a halálbüntetés feltétlenül szükséges esetei „már nagyon ritkák, ha még egyáltalán alkalmazzák” (Evangelium vitae). Amikor az életet megkímélő eszközök elegendőek, a tekintélynek ezekhez kell folyamodnia, mert jobban megfelelnek a közjó konkrét feltételeinek, az emberi személy méltóságának, és nem fosztják meg végleg a vétkest a javulás lehetőségétől.
470. Mit tilt az ötödik parancsolat?
2268-2283 2321-2326
Az ötödik parancsolat, mint az erkölcsi törvénnyel súlyosan ellenkezőket, tiltja a következőket: – a közvetlen és szándékos emberölést és az közreműködést benne; – a közvetlen, célként vagy eszközként akart abortuszt. Elkövetőjét és a vele együttműködőket az Egyház kiközösítéssel bünteti, mert az embert fogantatásától kezdve föltétlenül tisztelni és óvni kell a maga épségében; – a közvetlen eutanáziát, mely abban áll, hogy egy cselekvéssel vagy egy szükséges cselekvés elmulasztásával véget vetnek fogyatékos, beteg vagy halál közelében lévő személy életének; – az öngyilkosságot és a benne való szándékos együttműködést, ugyanis súlyosan sérti Isten, önmaga és a felebarát jogos szeretetét; felelősségét súlyosbíthatja az általa okozott botrány, illetve csökkenthetik a különféle pszichés zavarok vagy súlyos félelmek.
471. Milyen orvosi beavatkozások megengedettek, amikor már közeli a halál?
2278-2279
A gyógyítást, melyre rendes körülmények között a betegnek szüksége van, törvényesen nem szabad megszakítani. Ellenben törvényes a fájdalomcsillapítók használata, melyek nem a halálra irányulnak és a lemondás „a túlbuzgó gyógyításról”, azaz az aránytalan és pozitív kimenetel reménye nélküli orvosi eljárások alkalmazásáról.
472. Miért kell védenie a társadalomnak minden magzatot?
2273-2274
A polgári társadalomnak és törvényhozásának alapvető alkotóeleme, hogy minden emberi egyednek elidegeníthetetlen joga van az élethez a fogantatásától kezdve. Amikor az állam nem mindenki – különösen a leggyöngébbek, köztük a magzatok – jogainak szolgálatába állítja erőit, magának a jogállamnak az alapjai kerülnek veszélybe.
473. Hogyan lehet elkerülni a botrányt?
2284-2287
A botrányt, ami mások bűnre vezetését jelenti, a személy lelkének és testének tiszteletével lehet elkerülni. Ha valaki szándékosan visz másokat súlyos bűnbe, önmaga ezzel súlyos bűnt követ el.
474. Milyen kötelességeink vannak a testünkkel szemben?
2288-2291
Értelmesen gondoskodnunk kell önmagunk és mások testi egészségéről, de kerülni kell a testkultuszt és minden túlzást. Emellett tiltott a kábítószerek használata, melyek súlyosan károsítják az egészséget és az emberi életet, valamint az étellel, alkohollal, dohánnyal és gyógyszerekkel való visszaélés.
475. Erkölcsileg mikor megengedettek a személyekkel vagy csoportokkal végzett tudományos, orvosi és pszichológiai kísérletek?
2292-2295
Erkölcsileg akkor megengedettek, ha a személy és a társadalom integrális javának szolgálatára vannak, és nem kockáztatják a benne résztvevők, megfelelően informált és beleegyezésüket adó személyek életét, illetve testi és lelki épségét.
476. Megengedett-e szervek átültetése, illetve a szervek halál előtti és utáni odaajándékozása?
2296
A szervátültetés erkölcsileg akkor elfogadható, ha a donor beleegyezik és nem jár szélsőséges kockázatokkal számára. A szervek halál utáni elajándékozásának nemes gesztusához teljesen meg kell bizonyosodni a donor valóságos haláláról.
477. Mely cselekmények ellenkeznek a személy testi épségének tiszteletével?
2297-2298
A következők: az emberrablás, a jogtalan fogvatartás, a terrorizmus, a kínzás, az erőszak és a közvetlen sterilizáció. Az amputáció és a csonkítás erkölcsileg csak akkor megengedett, ha az illető személy gyógyításához feltétlenül szükséges.
478. Milyen gondoskodást igényelnek a haldoklók?
2299
A haldoklóknak joguk van ahhoz, hogy méltósággal éljék át földi életük utolsó perceit, mindenekelőtt az imádság és a szentségek támogatásával, melyek fölkészítenek az élő Istennel való találkozásra.
479. Hogyan kell bánni a halott testével?
2300-2301
Az elhunytak testével tisztelettel és szeretettel kell bánni. Hamvasztásuk megengedett, ha a végrehajtásával nem a test föltámadásába vetett hitet kérdőjelezik meg.
480. A béke tekintetében mit vár el az Úr mindenkitől?
2302-2303
Az Úr, aki azt hirdeti, hogy „boldogok a békességszerzők” (Mt 5,9), megkívánja a szív békéjét, s ezzel szemben kárhoztatja az erkölcstelen haragot, amely az elszenvedett bántás miatti bosszú vágya, és a gyűlöletet, mely rosszat akar a másiknak. Ha e magatartások szándékosak és jelentős tárgyuk van, súlyos bűnök a szeretet ellen.
481. Mit jelent a béke a világban?
2304-2305
A világban a béke, mely szükséges az emberi élet tiszteletéhez és kibontakozásához, nem egyszerűen a háború hiánya vagy a szembenálló erők egyensúlya, hanem „a rend nyugalma” (Szent Ágoston), „az igazságosság gyümölcse” (Iz 32,17) és a szeretet hatása. A földi béke Krisztus békéjének képe és gyümölcse.
482. Mit követel a világ békéje?
2304
Megköveteli a méltányos elosztást és a személyek javainak védelmét, a szabad kommunikációt az emberek között, a személyek és a népek méltóságának tiszteletét, az igazságosság és a testvériség fáradhatatlan gyakorlását.
483. Erkölcsileg mikor megengedett a katonai erő alkalmazása?
2307-2310
A katonai erő alkalmazása erkölcsileg a következő feltételek egyidejű jelenléte esetén igazolt: tartós és súlyos kár elszenvedése; minden békés megoldási lehetőség hatástalansága; a siker megalapozott lehetősége; nagyobb rosszak megelőzése, figyelembe véve a mai pusztító eszközök erejét.
484. Háború veszélye esetén kire tartozik e feltételek mérlegelése?
2309
A kormányok okos ítéletére tartozik, melyeket az a jog is megillet, hogy az állampolgárokat a nemzet védelmére kötelezzék, tiszteletben tartva a személy lelkiismereti tiltakozásának jogát, hogy az emberi közösség szolgálatának más formáját válassza.
485. Háború esetén mire kötelez az erkölcsi törvény?
2312-2314
Az erkölcsi törvény mindig érvényben marad, háború esetén is. Megköveteli, hogy emberségesen bánjanak a nemharcolókkal, a sebesült katonákkal és a foglyokkal. A nemzetek jogával ellentétes szándékos cselekmények és az arra kötelező parancsok olyan bűntények, melyek alól a vak engedelmesség nem ment föl. El kell ítélni a tömegpusztítást, a népirtást, az etnikai kisebbség kiirtását, melyek a legsúlyosabb bűnök közé tartoznak: erkölcsi kötelesség szembeszállni azzal, aki valakinek ilyen parancsot ad.
486. Mit kell tenni a háború elkerülése érdekében?
2315-2317
Minden értelmesen lehetséges dolgot meg kell tenni a háború elkerülése érdekében az általa okozott károk és jogtalanságok miatt. El kell kerülni a fegyverek törvényes hatalom által kellően nem szabályozott kereskedelmét és fölhalmozását; főként a gazdasági és társadalmi igazságtalanságokat; az etnikai és vallási diszkriminációkat; az irigységet, a bizalmatlanságot, a gőgöt és a bosszúállás szellemét. Mindezek és egyéb rendetlenségek kiküszöbölése segít a béke építésében és a háború elkerülésében.
A HATODIK PARANCSOLAT:
487. Mi a feladata a személynek nemiségével kapcsolatban?
2331-2336
Isten teremtette az embert férfinak és nőnek, egyforma személyi méltósággal, és beléjük írta a szerelem és a közösség hivatását. Mindenkinek egyenként feladata elfogadni a saját nemi identitását, megismerve sajátosságait, komplementaritását és jelentőségét az egész személy számára.
488. Mi a tisztaság (castitas)?
2337-2338
A tisztaság a szexualitás pozitív beépítése a személyiségbe. A szexualitás akkor válik igazán emberivé, amikor a kellő módon épül be a személy és személy kapcsolatába. A tisztaság erkölcsi erény, Isten ajándéka, kegyelem, a Lélek egyik gyümölcse.
489. Mit foglal magába a tisztaság erénye?
2339-2341
Magában foglalja az önuralom megszerzését, mint az ember önmaga odaajándékozására irányuló szabadságának kifejezését. E célból a fejlődés szakaszainak megfelelő, integrális és folyamatos nevelésre van szükség.
490. Mely eszközök segítenek tisztán élni?
2340-2347
Számos eszköz áll rendelkezésünkre: Isten kegyelme, a szentségek segítsége, az imádság, az önismeret, a különböző helyzeteknek megfelelő aszkézis gyakorlása, az erkölcsi erények gyakorlása, különösen a mértékletességé, mely a szenvedélyeket az értelem irányítása alá rendezi.
491. Miként hivatott mindenki a tisztaságra?
2348-2350
Krisztust, a tisztaság mintaképét követve valamennyien arra vagyunk hivatottak, hogy saját állapotunknak megfelelően tisztán éljünk: egyesek a szüzességben vagy a fölszentelt cölibátusban élnek, hogy kiemelkedő módon, könnyebben adhassák oda magukat Istennek, osztatlan szívvel; mások a házasságban élik a házastársi tisztaságot; a nem házasok az önmegtartóztatásban gyakorolják a tisztaságot.
492. Melyek a tisztaság elleni főbb bűnök?
2351-2359
Súlyos bűnök a tisztaság ellen, mindegyik saját tárgya természetének megfelelően: a házasságtörés, a maszturbáció, a paráznaság, a pornográfia, a prostitúció, az erőszak, a homoszexuális cselekedetek. Ezek a bűnök mind a bujaság víciumának megnyilvánulásai. Amennyiben kiskorúakkal követik el, e cselekmények még súlyosabb merényletek testi és erkölcsi épségük ellen.
493. Miért tiltja a hatodik parancsolat az összes, tisztaság elleni bűnöket akkor is, ha így fogalmaz: „Ne törj házasságot?”
2336
Jóllehet a Tízparancsolat bibliai szövegében azt olvassuk, hogy „Ne törj házasságot” (Kiv 20,14), az Egyház hagyománya átfogóan követi az Ó- és Újszövetség erkölcsi tanítását, és a hatodik parancsolatot az összes tisztaság elleni bűnök összefoglalásaként tekinti.
494. Milyen feladatai vannak a polgári hatóságoknak a tisztasággal kapcsolatban?
2354
A polgári hatóságoknak, amennyiben kötelesek előmozdítani az emberi személy méltóságának tiszteletét, hozzá kell járulniuk a tisztaságot támogató környezet megteremtéséhez úgy is, hogy megfelelő törvényekkel akadályozzák a tisztaságot sértő fentebb felsorolt bűnöket, hogy megvédjék elsősorban a kiskorúakat és a gyengébbeket.
495. Melyek a házastársi szeretet értékei, melyekre a szexualitás rendeltetett?
2360-2361
A házastársi szerelem javai, melyeket a megkereszteltek esetében a Házasság szentsége megszentel, a következők: egység, hűség, fölbonthatatlanság és nyitottság a termékenységre.
496. Mit jelent a házastársi aktus?
2362-2367
A házastársi aktusnak kettős jelentése van: egyesítő (a házastársak kölcsönös ajándékozása) és életadó (nyitottság az élet továbbadására). Senki sem szakíthatja szét, ezek egyikét vagy másikát kizárva, azt az elválaszthatatlan összetartozást, melyet Isten akart a házastársi aktus két jelentése között.
497. Mikor erkölcsös a születésszabályozás?
2368-2369
A születésszabályozás, mely a felelős atyaság és anyaság egyik szempontja, objektíven akkor egyezik az erkölcsiséggel, amikor a házastársak külső kényszer nélkül, nem önzésből, hanem komoly megfontolással és az erkölcsiség objektív kritériumaival megegyező módszerekkel, azaz periodikus megtartóztatással és a terméketlen periódusok fölhasználásával gyakorolják.
498. Melyek a születésszabályozás erkölcstelen eszközei?
2370-2372
Belsőleg erkölcstelen minden cselekedet – mint például a közvetlen sterilizáció vagy a fogamzásgátlás –, amelyet vagy a házastársi aktusra készülve, annak folyamán, vagy annak természetes következményei kibontakozása közben célként vagy eszközként azért végeznek, hogy megakadályozzák az élet továbbadását.
499. Miért erkölcstelen az inszemináció és a mesterséges megtermékenyítés?
2373-2377
Azért erkölcstelenek, mert az élet továbbadását elszakítják attól az aktustól, mellyel a házastársak kölcsönösen önmagukat ajándékozzák, és így az emberi személy eredetét és rendeltetését a technika uralma alá helyezik. Továbbá az inszemináció és a heterológ megtermékenyítés azzal, hogy olyan technikát alkalmaznak, amely egy harmadik személyt von be a házastársak közé, sértik a gyermek jogát ahhoz, hogy egy általa ismert apától és anyától szülessék, akiket házasság köt egymásho,z és kizárólagos joguk van ahhoz, hogy csak egymás által váljanak szülővé.
500. Miként kell tekinteni a gyermekre?
2378
A gyermek Isten ajándéka, a házasság legnagyobb ajándéka. Nem létezik az a jog, hogy gyermeke legyen valakinek („a gyermek bármi áron kell”). Ellenben létezik a gyermek joga arra, hogy szülei házastársi aktusának legyen a gyümölcse, és az a jog is, hogy fogantatása pillanatától személyként tiszteljék.
501. Mit tehetnek a gyermektelen házastársak?
2379
Amikor a házastársak nem kapják meg a gyermek ajándékát, miután kimerítették a törvényes orvosi lehetőségeket, megmutathatják nagylelkűségüket gyámság és örökbefogadás vállalásával vagy a felebaráti szeretet komoly gyakorlásával. Ezáltal lelki termékenységet valósítanak meg.
502. Mely cselekmények sértik a házasság méltóságát?
2380-2391
A következők: a házasságtörés, a válás, a többnejűség, a vérfertőzés, a szabad kapcsolatok (együttélés, konkubinátus), a házasságot megelőző vagy azon kívüli nemi aktus.
A HETEDIK PARANCSOLAT:
503. Mit tartalmaz a hetedik parancsolat?
2401-2402
A hetedik parancsolat tartalmazza a javak egyetemes rendeltetését, elosztását és magántulajdonát; a személyek és javaik, valamint az egész teremtés épségének a tiszteletét. Az Egyház e parancsolatra építi szociális tanítását is, mely magában foglalja a gazdasági tevékenység, a társadalmi és politikai élet szabályait, a munkához való jogot és a munkára való kötelezettséget, a nemzetek közötti igazságosságot és szolidaritást, és a szegények szeretetét.
504. Milyen feltételek mellett van az embernek joga a magántulajdonhoz?
2403
A magántulajdonhoz való jog föltételezi, hogy azt jogosan szerezték vagy kapták. Elsőbbsége van a javak egyetemes rendeltetésének, amennyiben az összes emberek alapvető szükségleteinek kielégítéséhez szükségesek.
505. Mi a magántulajdon rendeltetése?
2404-2406
A magántulajdon célja az, hogy biztosítsa az egyes személyek szabadságát és méltóságát, azáltal, hogy segíti mindazok alapvető szükségleteinek kielégítését, akikért felelősek vagyunk, és másokét, akik szükséghelyzetben vannak.
506. Mit parancsol a hetedik parancsolat?
2407
A hetedik parancsolat előírja mások javainak tiszteletét, az igazságosság, a szeretet, a mértéktartás és a szolidaritás gyakorlása által. Részleteiben megköveteli az adott ígéretek és a megkötött szerződések megtartását; az elkövetett jogtalanságok orvoslását és az okozott kár megtérítését; a teremtés épségének tiszteletben tartását az univerzumban található ásványi, növényi és állati erőforrások okos és mértéktartó használatával, különös tekintettel a kihalással fenyegetett fajokra.
507. Hogyan kell viselkednie az embernek az állatokkal szemben?
2416-2418
Az embernek az állatokkal, mint Isten teremtményeivel jóakarattal kell bánnia, elkerülve mind a túlzott szeretetet, mind meggondolatlan felhasználásukat, elsősorban az értelmes határokon túli és az állatoknak hasztalanul fájdalmat okozó tudományos kísérletekben.
508. Mit tilt a hetedik parancsolat?
2408-2413
A hetedik parancsolat elsősorban a lopást tiltja, mely mások javainak elvétele a tulajdonos ésszerű akarata ellenére. Ez valósul meg az igazságtalan bérek fizetésekor, a javak értékével való spekulációban, mellyel mások kárára húznak hasznot, s a megegyezések és szerződések meg nem tartásában is. Tiltja továbbá a pénzügyi vagy kereskedelmi csalásokat, a szándékos károkozást a magán- vagy köztulajdonban. Tiltja az uzsorát, a korrupciót, a közjavak magáncélra történő használatát, a vétkesen rosszul végzett munkát, a tékozlást.
509. Mit tartalmaz az Egyház szociális tanítása? 2419-2423
Az Egyház szociális tanítása – mint az emberi személy méltósága és szociális dimenziója evangéliumi igazságának szerves fejleménye – a reflexióhoz szükséges alapelveket tartalmaz, az ítéletalkotáshoz kritériumokat fogalmaz meg, s cselekvési szabályokat és irányulásokat javasol.
510. Mikor avatkozik be az Egyház szociális kérdésekbe?
2420
Az Egyház, azáltal, hogy erkölcsi ítéletet mond, akkor avatkozik be gazdasági és szociális kérdésekbe, amikor az emberi személy alapvető jogai, a közjó és a lelkek üdvössége azt megköveteli.
511. Hogyan kell élni a társadalmi és gazdasági életet?
2459
Saját módszereivel az erkölcsi rend keretein belül, a teljes ember és az egész emberi közösség szolgálatában, tiszteletben tartva a szociális igazságosságot. Szerzőjének, központjának és céljának az embert kell tekinteni.
512. Mi ellenkezik az Egyház szociális tanításával?
2424-2425
Az Egyház szociális tanításával ellenkeznek azok a gazdasági és társadalmi rendszerek, melyek föláldozzák a személyek alapvető jogait, vagy a profitot tekintik kizárólagos törvényüknek és végső céljuknak. Ezért az Egyház elutasítja a modern időkben a „kommunizmushoz” vagy a „szocializmus” ateista és totalitárius formáihoz kapcsolódó ideológiákat. Továbbá elutasítja a „kapitalizmus” gyakorlatában az individualizmust és a piac törvényének az emberi munkával szembeni abszolút elsőbbségét.
513. Mi a munka jelentősége az ember számára?
2426-2428
A munka az ember számára kötelesség és jog, mely által együttműködik a teremtő Istennel. Hivatásszerűen és szakértelemmel dolgozva ugyanis a személy megvalósítja a természetébe írt képességeket, fölemeli a Teremtő ajándékait és a kapott talentumokat, fenntartja önmagát és családtagjait, szolgálja az emberi közösséget. Emellett Isten kegyelmével a munka a megszentelés és a Krisztussal való együttműködés eszköze lehet a többiek üdvösségére.
514. Milyen munkához van joga minden embernek?
2429
Mindenki számára biztosítani kell a biztos és tisztességes munka lehetőségét igazságtalan diszkriminációk nélkül, tiszteletben tartva a gazdasági kezdeményezés szabadságát és a méltányos fizetést.
515. Milyen felelőssége van az államnak a munkával kapcsolatban?
2431
Az állam feladata, hogy gondoskodjék a tulajdon és az egyéni szabadság feltételeinek biztosításáról, továbbá a stabil fizetőeszközről és a hatékony közszolgálatról; hogy felügyelje és irányítsa az emberi jogok gyakorlását a gazdasági szektorban. A körülményeknek megfelelően a társadalomnak segítenie kell a polgárokat abban, hogy munkát találjanak.
516. Mi a feladata a vállalatvezetőknek?
2432
A vállalatvezetők felelősek tevékenységeik gazdasági és ökológiai eredményeiért. Tekintettel kell lenniük a személyek javára, s nem csak a profit növelésére, ámbár a profitra szükség van a beruházások, a vállalat jövője, a foglalkoztatottság és a gazdasági élet normális menete szempontjából.
517. Milyen kötelességei vannak a munkásoknak?
2435
Munkájukat lelkiismeretesen, szakértelemmel és odaadással kell végezniük, s az esetleg fölmerülő nézeteltéréseket dialógussal kell megoldaniuk. Az erőszakmentes sztrájkhoz folyamodás erkölcsileg akkor megengedett, amikor szükséges eszköznek tűnik egy arányos előny eléréséhez, figyelembe véve a közjót.
518. Hogyan kell megvalósítani a nemzetek közötti igazságosságot és szolidaritást?
2437-2441
Nemzetközi szinten az összes nemzeteknek és intézményeknek a szolidaritás és a szubszidiaritás szellemében kell tevékenykedniük a nyomor, az erőforrások és a gazdasági eszközök egyenlőtlensége, a gazdasági és szociális igazságtalanságok, a személyek kizsákmányolása, a szegény országok adóssághalmozása, a kevésbé fejlett országok fejlődését akadályozó gonosz mechanizmusok megszüntetése vagy legalább csökkentése érdekében.
519. A keresztények hogyan vesznek részt a politikai és társadalmi életben?
2442
A világi hívők közvetlenül kapcsolódnak be a politikai és társadalmi életbe, amikor keresztény lélekkel hatják át a mulandó dolgokat és mindenkivel együttműködnek, mint az evangélium hiteles tanúi és a béke és az igazságosság munkásai.
520. Mi indít a szegények szeretetére?
2443-2449
A szegények iránti szeretetre a boldogságok evangéliuma és Jézus példája indít, aki oly nagy figyelemmel volt a szegények iránt. Jézus mondta: „Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek” (Mt 25,40). A szegények iránti szeretet abban valósul meg, hogy törődünk anyagi szegénységükkel és elkötelezetten harcolunk a kulturális, erkölcsi és vallási szegénység számos formája ellen is. Az irgalmasság testi és lelki cselekedetei s a századok során alapított sok jótékonysági intézmény tanúja annak a szegények iránti kiemelt szeretetnek, mely jellemző Jézus tanítványaira.
A NYOLCADIK PARANCSOLAT:
521. Mire van kötelezve az ember az igazsággal kapcsolatban?
2464-2470
Minden személy arra hivatott, hogy cselekvésében és beszédében őszinte és igazmondó legyen. Mindenkinek kötelessége keresni az igazságot és hozzá ragaszkodni, úgy, hogy egész életét az igazság követelményei szerint rendezi. Jézus Krisztusban teljesen megmutatkozott Isten igazsága: Ő az Igazság. Aki Őt követi, az igazság Lelkében él és elkerüli a kétszínűséget, a színlelést és a képmutatást.
522. Hogyan lehet tanúságot tenni az igazságról?
2471-2474
A kereszténynek nyilvános és magánélete minden területén tanúságot kell tennie az evangéliumi igazságról, szükség esetén tulajdon élete föláldozása árán is. A vértanúság a hit igazsága mellett tett legnagyobb tanúságtétel.
523. Mit tilt a nyolcadik parancsolat?
2475-2487
A nyolcadik parancsolat tiltja: – a hamis tanúságot, esküszegést, hazugságot, melyek súlyossága az elferdített igazság súlyától, a körülményektől, a hazudó szándékától és az okozott kártól függ; – a vakmerő ítéletet, a megszólást, a hitelrontást és a rágalmat, melyek sértik vagy lerontják a becsületet és a jó hírnevet, melyhez minden személynek joga van; – a csábítást, a hízelgést és az elnézést, főként ha súlyos bűnök elkövetését vagy tiltott előnyök elérését célozza. Az igazság ellen elkövetett bűnöket jóvá kell tenni, ha másoknak kárt okoztak.
524. Mit követel a nyolcadik parancsolat?
2488-2492
A nyolcadik parancsolat megköveteli az igazságnak a szeretet tapintatával kísért tiszteletét: a kommunikációban és az információban, melyeknek tekintettel kell lenniük a személyes és közjóra, a magánélet védelmére és a botrány veszedelmére; a hivatali titkok megtartásában, melyeket mindig meg kell tartani, kivéve a súlyos és arányos rendkívüli eseteket. Ugyanígy megkívánja a mások által titokként rábízottak megőrzését.
525. Hogyan kell használni a tömegtájékoztató eszközöket?
2493-2499
A tömegtájékoztató eszközök által adott információnak a közjót kell szolgálnia, és tartalma szerint igaznak, s az igazságosság és szeretet figyelembevételével teljesnek is kell lennie. Kifejezésmódjának megfelelőnek és tisztességesnek kell lennie, kényesen ügyelve az erkölcsi törvényekre, a törvényes jogokra és a személy méltóságára.
526. Milyen kapcsolat van az igazság, a szépség és a szakrális művészet között?
2500-2503
Az igazság önmagától szép. Magában hordozza a lelki szépség ragyogását. Az igazságnak a szavakon túl is sok kifejezési formája van, különösen a művészi alkotások, melyek az Istentől kapott talentum és az emberi erőfeszítés gyümölcsei. A szent művészetnek, hogy igaz és szép legyen, meg kell mutatnia, és dicsőítenie kell Istennek Krisztusban megjelent misztériumát, és el kell vezetnie Istennek, a Teremtőnek és Üdvözítőnek, az Igazság és a Szeretet végtelen Szépségének imádására és szeretetére.
A KILENCEDIK PARANCSOLAT:
527. Mit követel a kilencedik parancsolat?
2514-2516
A kilencedik parancsolat megköveteli a bűnös testi kívánságok legyőzését gondolatokban és vágyakban. Az ilyen kívánságok elleni küzdelem a szív megtisztulása és a mértékletesség erényének gyakorlása által történik.
528. Mit tilt a kilencedik parancsolat?
2517-2519
A kilencedik parancsolat tiltja a hatodik parancsolat által tiltott cselekedetekre irányuló gondolatok és vágyak ápolását.
529. Hogyan lehet elérni a szív tisztaságát?
2520
A megkeresztelt ember a szív tisztaságára Isten kegyelmével és a rendetlen vágyak ellen harcolva a tisztaság erénye és ajándéka, a szándék tisztasága, a külső és belső látás tisztasága, az érzelmek és a képzelet megfegyelmezése és az imádság által juthat el.
530. Miket követel még a tisztaság (puritas)?
2521-2527
A tisztaság igényli a szemérmességet, mely őrizve a személy intimitását, kifejezi a tisztaság finomságát, szabályozza a tekintetet és a gesztusokat a személyek és közösségük méltóságának megfelelően. Megszabadít a széles körben elterjedt erotizmustól, és távol tart mindattól, ami a beteges kíváncsiságot táplálja. Megkívánja a társadalmi környezet megtisztítását is állandó küzdelemmel az erkölcsi lazaság ellen, mely az emberi szabadság téves felfogásán alapul.
A TIZEDIK PARANCSOLAT:
531. Mit követel és mit tilt a tizedik parancsolat?
2534-2540
Ez a parancsolat kiegészíti az előzőt és a tisztelet belső magatartását követeli mások tulajdonával szemben. Tiltja a fösvénységet, mások javainak rendetlen megkívánását és az irigységet, mely a mások javai miatti szomorúságban és az annak eltulajdonítására irányuló rendetlen vágyban jelentkezik.
532. Mit kíván Jézus a szív szegénységével?
2544-2547
Jézus azt kívánja a tanítványaitól, hogy Őt mindennél és mindenkinél többre becsüljék. A gazdagságtól való elszakadás – az evangéliumi szegénység szellemében – és a ráhagyatkozás az isteni Gondviselésre, mely megszabadít a holnapért való aggódástól, előkészítenek arra a boldogságra, mely a lelki szegényeké, „mert övék a mennyek országa” (Mt 5,3).
533. Mi az ember legnagyobb vágya?
2548-2550
Az ember legnagyobb vágya az, hogy láthassa Istent. Ez egész létének a kiáltása: „Látni akarom Istent!” Az ember igazi és teljes boldogsága Annak látásában és boldogságában valósul meg, aki őt szeretetre teremtette és a maga végtelen szeretetében magához vonja.
NEGYEDIK RÉSZ
A KERESZTÉNY IMÁDSÁG
ELSŐ SZAKASZ
534. Mi az imádság?
2558-2565
Az imádság a lélek fölemelése Istenhez, vagy azoknak a javaknak a kérése Istentől, melyek megegyeznek az Ő akaratával. Az imádság mindig Isten ajándéka, aki elébe siet az embernek. A keresztény imádság Isten gyermekeinek személyes és eleven kapcsolata végtelenül jó Atyjukkal, az Ő Fiával, Jézus Krisztussal, és a Szentlélekkel, aki a szívükben lakik.
ELSŐ FEJEZET AZ IMÁDSÁG KINYILATKOZTATÁSA
535. Miért van az egyetemes meghívás az imádságra?
2566-2567
Mert Isten először a teremtés révén mindent a semmiből hív létre, és az elbukás után is képes az ember megismerni Teremtőjét, mert őrzi a vágyat Az után, aki létbe szólította. Az összes vallások, és különlegesen az egész üdvtörténet tanúskodik az embernek ezen Isten utáni vágyáról, de Isten az első, aki szüntelenül vonz minden személyt az imádság titokzatos találkozására.
AZ IMÁDSÁG KINYILATKOZTATÁSA AZ ÓSZÖVETSÉGBEN
536. Miben modellje Ábrahám az imádságnak?
2570-2573
Ábrahám az imádság egyik modellje, mert Isten jelenlétében jár, hallgatja Őt és engedelmeskedik neki. Imádsága a hit küzdelme, mert a próbatétel nehéz óráiban is hisz Isten hűségében. Továbbá miután saját sátrában fogadhatta az Úr látogatását, aki elmondta neki a tervét, Ábrahám merész bizalommal veszi a bátorságot, hogy közbenjárjon a bűnösökért.
537. Hogyan imádkozott Mózes?
2574-2577
Mózes imádsága a szemlélődő imádság mintája: Isten, aki Mózest az égő csipkebokorból szólítja, gyakran és hosszasan beszélgetett vele, „szemtől szembe, ahogyan az ember a barátjával” (Kiv 33,11). Ebből az Istennel való bensőséges kapcsolatból meríti Mózes az erőt, hogy kitartóan közbenjárjon a nép érdekében: imádsága így előképe az egyetlen közvetítő, Jézus Krisztus közbenjárásának.
538. Milyen kapcsolatban volt az Ószövetség idején a templom és a király az imádsággal?
2578-2580
Isten jelenlétének – a szövetség szekrénye, majd a templom – árnyékában bontakozik ki Isten népének imádsága pásztorai vezetése alatt. Közéjük tartozik Dávid, „az Isten szíve szerinti király”, a pásztor, aki imádkozik a népéért. Imádsága modell a nép imádsága számára, mert ragaszkodás az isteni ígérethez és szeretettel teljes bizalom abban, aki az egyedüli Király és Úr.
539. Milyen szerepe volt az imádságnak a próféták küldetésében?
2581-2584
A próféták világosságot és erőt merítenek az imádságból, hogy a hitre és a szívbeli megtérésre buzdítsák a népet. Bensőséges kapcsolatba kerülnek Istennel, és közbenjárnak a testvéreikért, akiknek hirdetik mindazt, amit láttak és hallottak az Úrtól. Illés a próféták atyja, tudniillik azoké, akik keresik Isten arcát. A Kármel hegyén ő érte el a nép visszatérését a hithez Isten beavatkozására, melyet ő így kért: „Válaszolj, Uram, válaszolj nekem!” (1Kir 18,37).
540. Mi a zsoltárok jelentősége az imádságban?
2579
Az Ószövetségben a zsoltárok az imádság csúcspontja: Isten szava az ember imádságává válik. Ez a Szentlélektől sugalmazott imádság elválaszthatatlanul személyes és közösségi, Isten csodatetteit énekli a teremtésben és az üdvtörténetben. Krisztus imádkozta a zsoltárokat, és tökéletessé tette őket. Ezért a zsoltárok az Egyház imájának lényeges és állandó részei maradnak, melyek alkalmasak minden idők bármilyen állapotban élő emberei számára.
AZ IMÁDSÁG TELJES KINYILATKOZTATÁSA ÉS GYAKORLÁSA
541. Kitől tanult Jézus imádkozni?
2599
Jézus a maga emberi szíve szerint Anyjától és a zsidó hagyománytól tanult imádkozni. De az Ő imádsága egy rejtettebb forrásból fakad, hiszen Ő Isten örök Fia, aki a maga szent emberségében a tökéletes fiúi imádsággal fordul Atyjához.
542. Mikor imádkozott Jézus?
2600-2604
Az evangélium sokszor mutatja az imádkozó Jézust. Látjuk visszavonulni a magányba, éjszaka is. Saját küldetésének és apostolai küldésének döntő órái előtt imádkozik. Valójában egész élete imádság, mert a szeretet folyamatos közösségében van az Atyával.
543. Hogyan imádkozott Jézus a szenvedésében?
2605-2606
Jézus halálküzdelmében a Getszemáni-kertben mondott imádsága és utolsó szavai a kereszten föltárják fiúi imádságának mélységét: Jézus végrehajtja az Atya szeretetének tervét, és magára veszi az emberiség minden szorongását és az üdvtörténet összes kéréseit és közbenjárását. Bemutatja mindezt az Atyának, aki elfogadja és meghallgatja ezeket, amikor minden reményt felülmúlva föltámasztja Őt a halottak közül.
544. Hogyan tanít Jézus minket imádkozni?
2608-2614
Jézus nem csak a Miatyánk imádságával tanít bennünket imádkozni, hanem akkor is, amikor imádkozik. Így az imádság tartalmán túl megmutatja az igazi imádsághoz szükséges fölkészültséget: a szív tisztaságát, mely Isten Országát keresi és megbocsát az ellenségeknek; a bátor és gyermeki bizalmat, mely meghaladja mindazt, amit mi érzünk és megértünk; a virrasztást, mely a tanítványt megőrzi a kísértéstől.
545. Miért hatékony a mi imádságunk?
2615-2616
A mi imádságunk azért hatékony, mert a hitben egyesül Jézus imádságával. Őbenne a keresztény imádság az Atyával való szeretetközösséggé válik. Ily módon terjeszthetjük kéréseinket Isten elé és találhatunk meghallgatásra: „Kérjetek és kaptok, hogy a ti örömötök teljes legyen” (Jn 16,24).
546. Hogyan imádkozott a Szűzanya?
2617-2618
Mária imádságát a hite, és egész lényének nagylelkű fölajánlása jellemzi. Jézus Anyja az Új Éva is, az „élők Anyja”: imádkozik Jézushoz, az ő Fiához az emberek szükségleteiért.
547. Találunk imádságot a Szűzanyától az evangéliumban?
2619
Máriának a galileai Kánában mondott közbenjáró szavain túl az evangélium ránk hagyta a Magnificatot (Lk 1,46–55), mely Isten Anyjának és az Egyháznak az éneke. A szegények szívéből fölszálló örvendező hálaadás azért, hogy a reményük az isteni ígéretek beteljesedésével megvalósult.
AZ IMÁDSÁG AZ EGYHÁZ IDEJÉBEN
548. Hogyan imádkozott az első, jeruzsálemi keresztény közösség?
2623-2624
Az Apostolok Cselekedeteinek elején olvassuk, hogy az első jeruzsálemi közösségben – melyet a Szentlélek tanított az imádságos életre – a hívők „állhatatosan kitartottak az apostolok tanításában és közösségében, a kenyértörésben és az imádságban” (ApCsel 2,42).
549. Hogyan tevékenykedik a Szentlélek az Egyház imádságában?
2623, 2625
A Szentlélek, a keresztény imádság belső Mestere neveli az Egyházat az imádságos életre, s egyre mélyebbre vezeti a szemlélődésben és a Krisztus kifürkészhetetlen misztériumával való egységben. Az apostoli és kánoni Írásokban található imaformák irányadók maradnak a keresztény imádság számára.
550. Melyek a keresztény imádság lényeges formái?
2643-2644
Az áldás és imádás, a kérő és közbenjáró ima, a hálaadás és a dicséret. Az Eucharisztia mindezeket az imaformákat tartalmazza és kifejezi.
551. Mi az áldás?
2626-2627
Az áldás az ember válasza Isten ajándékaira: áldjuk a Mindenhatót, aki bennünket megelőzve megáld és elhalmoz ajándékaival.
552. Hogyan lehet meghatározni az imádást?
2628
Az imádás az ember leborulása, aki teremtménynek ismeri el önmagát háromszor szent Teremtője előtt.
553. Melyek a kérő imádság fajtái?
2629-2633
Lehet bocsánatkérés vagy összes lelki és anyagi szükségleteink alázatos és bizalomteljes kérése. De az első, amit kérnünk kell, az Ország eljövetele.
554. Miben áll a közbenjárás?
2634-26362647
A közbenjárás kérés más érdekében. Hasonlóvá tesz minket Jézus imádságához és egyesít vele, aki az Atyánál közbenjár minden emberért, különösen a bűnösökért. A közbenjárásnak ki kell terjednie az ellenségekre is.
555. Mikor adunk hálát Istennek?
2637-2638
Az Egyház szüntelenül hálát ad Istennek, mindenekelőtt az Eucharisztiát ünnepelve, melyben Krisztus a maga Atya iránti hálaadásában részesíti az Egyházat. A keresztény számára minden esemény hálaadás tárgyává lesz.
556. Mi a dicsérő imádság?
2639-2643
A dicséret az az imaforma, mely a legközvetlenebbül ismeri el, hogy Isten az Isten. Teljesen önzetlen: önmagáért énekli Istent, és azért dicsőíti Őt, mert van.
MÁSODIK FEJEZET
AZ IMÁDSÁG HAGYOMÁNYA
557. Mi a hagyomány jelentősége az imádság tekintetében?
2650-2651
Az Egyházban az élő Hagyomány által a Szentlélek tanítja imádkozni Isten fiait. Az imádság ugyanis nem szorítkozik egy belső indítás spontán kifejeződésére, hanem magában foglalja a tapasztalt lelki valóságok szemlélését, tanulmányozását és megértését is.
AZ IMÁDSÁG FORRÁSAINÁL
558. Melyek a keresztény imádság forrásai?
2652-2662
A következők: Isten Igéje, mely megadja nekünk Krisztus „fönséges ismeretét” (Fil 3,8); az Egyház liturgiája, mely hirdeti, aktualizálja és közli az üdvösség misztériumát; az isteni erények; a mindennapi helyzetek, mert azokban találkozhatunk Istennel.
AZ IMÁDSÁG ÚTJA
559. Az Egyházban vannak-e különféle útjai az imádságnak?
2663
Az Egyházban az imádságnak különféle, a történeti, társadalmi és kulturális helyzetekhez kötődő útjai vannak. A Tanítóhivatalra tartozik, hogy megítélje az apostoli hit hagyományához való hűségüket, a lelkipásztorok és katekéták feladata pedig, hogy elmagyarázzák ezen utak értelmét, melyek mind Jézus Krisztus felé irányulnak.
560. Mi a mi imádságunk útja?
2664
A mi imádságunk útja Krisztus, mert Ő az út, mely Istenhez, a mi Atyánkhoz vezet, de csak akkor juttat el hozzá, ha legalább bennfoglaltan Jézus nevében imádkozunk. Az Ő embersége ugyanis az egyetlen út, melyen a Szentlélek megtanít minket imádkozni a mi Atyánkhoz. Ezért zárulnak a liturgikus imádságok ezzel a formulával: „A mi Urunk Jézus Krisztus által.”
561. Mi a Szentlélek szerepe az imádságban?
2670-2672
Mivel a Szentlélek a keresztény imádság benső Mestere, és „mi nem tudjuk, hogyan kell imádkoznunk” (Róm 8,26), az Egyház buzdít, hogy minden alkalommal kérjük és hívjuk Őt: „Jöjj, Szentlélek Úristen!”
562. Mennyiben máriás a keresztény imádság?
2673-2679
A Szentlélek tevékenységével való páratlan együttműködése miatt az Egyház szívesen imádkozik Máriához és Máriával, a tökéletes Orantéval, ’Imádkozóval’, hogy vele együtt magasztalja és hívja segítségül az Urat. Mária ugyanis „megmutatja nekünk az utat”, aki az ő Fia, az egyetlen közvetítő.
563. Hogyan imádkozik az Egyház Máriához?
2676-2678
Mindenekelőtt az Üdvözlégy-gyel, azzal az imádsággal, mellyel az Egyház a Szűz közbenjárását kéri. Egyéb máriás imádságok a rózsafüzér, az Akatisztosz-himnusz, a Parakliszisz és a különböző keresztény hagyományok himnuszai és énekei.
IMÁDSÁGRA VEZETŐK
564. Hogyan vezetőink a szentek az imádságban?
2683-2684
A szentek modelljeink az imádságban, és közbenjárásukat is kérjük a Szentháromságnál önmagunkért és az egész világért. Közbenjárásuk a legmagasabb rendű szolgálat, melyet Isten tervének tesznek. A szentek közösségében az Egyház történelme során a lelkiség különféle típusai bontakoztak ki, melyek az imádság gyakorlását és megélését tanítják.
565. Ki tud nevelni az imádságra?
2685-2690
A keresztény család az imádságra nevelés első tűzhelye. Nagyon ajánlott a mindennapos családi imádság, mert ez az Egyház imaéletének első tanúságtétele. A katekézis, az imacsoport és „lelkivezetés” iskola és segítség az imádsághoz.
566. Melyek az imádságnak kedvező helyek?
2691
Imádkozni mindenütt lehet, de megfelelő hely kiválasztása jó hatással van az imádságra. A templom a liturgikus imádság és a szentségimádás sajátos helye. Más helyek is segítenek imádkozni, mint például egy „imasarok” otthon, egy kolostor, egy búcsújáró hely.
HARMADIK FEJEZET
AZ IMAÉLET
567. Melyek az imádságnak leginkább kedvező időpontok?
2697-2698
Az imádságnak minden időpont megfelel, az Egyház mégis meghatározott ritmust javasol az állandó imádsághoz: reggeli és esti, étkezés előtti és utáni imádság; az imaórák liturgiája, a vasárnapi szentmise, a rózsafüzér, a liturgikus év ünnepei.
568. Melyek az imádságos élet kifejezési formái?
2697-2699
A keresztény hagyomány az imádság három formáját őrizte meg: a szóbeli imát, az elmélkedést és a szemlélődő imádságot. Közös vonásuk a szív összeszedettsége.
AZ IMÁDSÁG MÓDJAI
569. Mi jellemzi a szóbeli imádságot?
2700-2704
A szóbeli imádság összekapcsolja a testet a szív benső imádságával. A legbensőségesebb ima sem mondhat le a szóbeli imádságról, de a szóbeli imának mindig személyes hitből kell fakadnia. A Miatyánkkal Jézus a szóbeli imádság tökéletes formájára tanított meg bennünket.
570. Mi az elmélkedés?
2705-2708
Az elmélkedés imádságos reflexió, mely elsősorban Isten szentírási igéjéből indul el. Tevékenységre indítja az értelmet, a képzeletet, az érzelmeket, a vágyóképességet, hogy elmélyítse hitünket, megtérítse a szívünket és erősítse akaratunkat Krisztus követésében. Előkészíti a szeretetben való egyesülést az Úrral.
571. Mi a szemlélődő ima?
2709-2719
A szemlélődő imádság Isten egyszerű szemlélése csendben és szeretetben. Isten ajándéka, a tiszta hit órája, amelyben az imádkozó keresi Krisztust, rábízza magát Isten szerető akaratára, és a Szentlélek tevékenysége alá rendeli magát. Avilai Szent Teréz bensőséges barátságként határozza meg, amelyben „gyakran vagyunk együtt Istennel, tudván, hogy szeret bennünket”.
AZ IMÁDSÁG KÜZDELME
572. Miért küzdelem az imádság?
2725
Az imádság a kegyelem ajándéka, de mindig határozott választ tételez fel a részünkről, mert aki imádkozik, harcol önmagával, a környezetével, s mindenekelőtt a Kísértővel, aki mindent megtesz azért, hogy elvonjon az imádságtól. Az imádság küzdelme elválaszthatatlan a lelki életben való haladástól. Az ember úgy imádkozik, ahogyan él, mert úgy él, ahogyan imádkozik.
573. Vannak-e kifogások az imádsággal szemben?
2726-2728
Sok egyéb téves felfogás mellett sokan gondolják, hogy nincs idejük az imádságra, vagy hogy haszontalan imádkozni. Az imádkozó ember is elveszítheti kedvét a nehézségek és a látszólagos eredménytelenség láttán. Ezen nehézségek legyőzéséhez alázatosságra, bizalomra és állhatatosságra van szükség.
574. Melyek az imádság nehézségei?
2729-2733
Imádságunk megszokott nehézsége a szórakozottság, amely elvonja a figyelmünket Istenről, és megmutathatja, hogy mi érintett mélyebben bennünket. A szívünknek alázatosan vissza kell térnie az Úrhoz. Az imádságot gyakran támadja a szárazság, aminek úgy lehet fölébe kerekedni, hogy hittel ragaszkodunk az Úrhoz akkor is, ha semmi vigasztalást nem érzünk. A lustaság a lelki restség egyik formája, amely az éberség ellankadásából és a szív őrzésének elhanyagolásából fakad.
575. Hogyan erősíthetjük gyermeki bizalmunkat?
2734-2741
A gyermeki bizalom próbája elé kerülünk, amikor azt gondoljuk, hogy imádságunk nem talál meghallgatásra. Ilyenkor fel kell tennünk a kérdést, hogy vajon Isten Atya-e számunkra, kinek teljesíteni akarjuk akaratát, vagy eszköz a saját akaratunk teljesítésére? Ha imádságunk egyesül Jézus imádságával, tudjuk, hogy sokkal többet ad ennél vagy annál az ajándéknál: a Szentlelket kapjuk tőle, aki átformálja a szívünket.
576. Lehet-e állandóan imádkozni?
2742-2745
Mindig lehet imádkozni, mert a keresztény ember ideje a feltámadott Krisztus ideje, aki „velünk marad minden nap” (Mt 28,20). Ezért a keresztény élet és az imádság elválaszthatatlanok egymástól.
577. Mi Jézus Órájának imádsága?
2604
Jézusnak az Utolsó Vacsorán elmondott főpapi imájának a másik neve. Jézus, az Újszövetség főpapja mondta el az Atyának akkor, amikor eljött megváltó áldozatának Órája, az Óra, hogy Atyjához menjen.
MÁSODIK SZAKASZ AZ ÚR IMÁDSÁGA
Miatyánk
Mi Atyánk,
Pater Noster
Pater Noster,
578. Honnan ered a Miatyánk?
2759-2760
A Miatyánkra, erre a páratlan keresztény imádságra Jézus tanított meg minket azon a napon, amikor egyik tanítványa látta, hogy imádkozik, és kérte: „Taníts meg minket imádkozni!” (Lk 11,1). Az Egyház liturgikus hagyománya mindig a Szent Máténál olvasható szövegét imádkozta (6,9–13).
„AZ EGÉSZ EVANGÉLIUM ÖSSZEFOGLALÁSA”
579. Hol van a helye a Miatyánknak a Szentírásban?
2761-2764
A Miatyánk „az egész Evangélium szintézise” (Tertullianus), a „legtökéletesebb imádság” (Aquinói Szent Tamás). A hegyi beszéd (Mt 5–7) közepén áll, s imádságos formában összefoglalja az Evangélium lényeges tartalmát.
580. Miért nevezzük így: „az Úr imája”?
2765-2766
A Miatyánkot „Oratio Dominica”-nak, ’az Úr imájának’ nevezzük, mert maga az Úr Jézus tanított rá minket.
581. Milyen helyet foglal el a Miatyánk az Egyház imádságai között?
2767-2772
Kiemelkedő módon az Egyház imádsága, melyet a Keresztséggel kapcsolatban „adnak át”, az Isten fiai új életére való újjászületés kifejezésére. Teljes tartalmát az Eucharisztia fejezi ki, mert kérései, melyek a már megvalósult üdvösség misztériumára alapulnak, az Úr második eljövetelekor találnak teljes meghallgatásra. A Miatyánk az Imaórák liturgiájának is integrális része.
„MI ATYÁNK, AKI A MENNYEKBEN VAGY”
582. Miért „merhetünk teljes bizalommal közeledni” az Atyához?
2777-2778
Mert Jézus, a mi Megváltónk vezet bennünket az Atya színe elé, és Lelke tesz bennünket az Ő fiaivá. Ezért teljes és gyermeki bizalommal, örömteli biztonsággal és alázatos bátorsággal imádkozhatjuk a Miatyánkot, azzal a bizonyossággal, hogy az Atya szeret és meghallgat bennünket.
583. Miként szólíthatjuk Istent Atyának?
2779-2785
Megszólíthatjuk az Atyát, mert Isten emberré lett Fia kinyilatkoztatta nekünk és az Ő Lelke megismerteti Őt velünk. Az Atya megszólítása mindig új ámulattal eltöltve bevezet az Ő misztériumába, és fölébreszti bennünk a vágyat, hogy gyermekeiként viselkedjünk. Az Úr imádságának mondásával tehát tudatosodik bennünk, hogy Isten fiai vagyunk.
584. Miért szólítjuk „Mi” Atyánknak?
2786-2790
Ez a „mi” birtokviszony teljesen új kapcsolatot fejez ki Istennel. Amikor az Atyához imádkozunk, imádjuk és dicsőítjük Őt a Fiúval és a Szentlélekkel együtt. Krisztusban az „ő” népe vagyunk, Ő pedig a „mi” Istenünk mostantól fogva mindörökké. Valójában tehát azért szólítjuk Mi Atyánk-nak, mert Krisztus Egyháza olyan testvérek sokaságának közössége, akiknek „egy a szíve és a lelke” (ApCsel 4,32).
585. Milyen közösségi és missziós lelkülettel imádkozzuk a Miatyánkot?
2791-2793
Mivel a Miatyánk imádkozása az összes megkereszteltek közkincse, valamennyien érzik a sürgetést, hogy részesei legyenek Jézusnak a tanítványai egységéért mondott imádságának. Imádkozni a Miatyánkot annyit jelent, hogy minden emberrel együtt és az egész emberiségért imádkozunk, hogy mindenki ismerje meg az egy és igaz Istent, és egységben forrjanak össze.
586. Mit jelent a „ki vagy a mennyekben” kifejezés?
2794-2796
Ez a bibliai kifejezés nem helyet jelent, hanem létmódot: Isten mindenek fölött és mindenen túl létezik. Isten fölségét és szentségét jelenti, de az igazak szívében való jelenlétét is. A menny vagy más szóval az atyai ház a mi igazi hazánk, amely felé a reményben tartunk mindaddig, amíg itt a földön élünk. Már ott élünk „Krisztussal együtt elrejtve Istenben” (Kol 3,3).
A HÉT KÉRÉS
587. Milyen az Úr imádságának szerkezete?
2803-2806
Hét, az Atyaistenhez intézett kérésből áll. Az első három inkább Istenre vonatkozik, feléje, az Ő dicsősége felé fordítanak minket: a szeretetnek ugyanis az a tulajdonsága, hogy elsősorban arra gondol, akit szeret. E kérések elmondják, hogy elsősorban miket kérünk tőle: Nevének megszentelését, Országának eljövetelét, akaratának megvalósulását. A 4–7. kérés az irgalmasság Atyja elé tárja nyomorúságainkat és várakozásainkat. Eledelt, bocsánatot, a kísértésben való kitartást és a Gonosztól való szabadulást kérjük tőle.
588. Mit jelent a „szenteltessék meg a te Neved”?
2807-2812
Megszentelni Isten Nevét elsősorban olyan dicséretet jelent, amely Szentnek ismeri el Istent. Isten ugyanis az ő szent nevét kinyilatkoztatta Mózesnek, és azt akarta, hogy az ő népe neki szenteltessék, mint szent nemzet, melynek körében Ő lakik.
589. Hogyan szenteltetik meg Isten Neve mibennünk és a világban?
2813-2815
Megszentelni Isten Nevét, aki bennünket „a megszentelődésre” hív (1Tessz 4,7), azt a vágyat jelenti, hogy a keresztségi megszentelés elevenítse egész életünket. Továbbá azt kérjük egész életünkkel és imádságainkkal, hogy Isten Nevét minden ember megismerje és áldja.
590. Mit jelent ez a kérés: „Jöjjön el a te Országod?”
2816-2821
Az Egyház Isten országának Krisztus dicsőséges eljövetele által megvalósuló végső eljövetelét kéri. De az Egyház azért is imádkozik, hogy Isten Országa növekedjen az emberek megszentelődése által a Szentlélekben és elkötelezettségük következtében az igazságosság és béke szolgálatával a Boldogságok szerint. Ez a kérés a Lélek és a Menyasszony kiáltása: „Jöjj el, Urunk, Jézus!” (Jel 22,20).
591. Miért kérjük: „Legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is?”
2822-2827
Az Atya azt akarja, hogy „minden ember üdvözüljön” (1Tim 2,3). Jézus ezért jött, hogy tökéletesen megvalósítsa az Atya üdvözítő akaratát. Azt kérjük az Atya Istentől, hogy egyesítse akaratunkat Fia akaratával a Boldogságos Szűz Mária és a szentek példája szerint. Azt kérjük, hogy jóságos terve teljesen valósuljon meg a földön éppúgy, mint a mennyben történik. Az imádság által „ismerjük föl Isten akaratát” (Róm 12,2) és nyerjük el az állhatatosságot, hogy teljesíthessük azt (Zsid 10,36).
592. Mit jelent ez a kérés: „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma?”
2828-2834
Amikor gyermeki bizalommal ráhagyatkozva kérjük Istentől a mindenki számára szükséges napi táplálékot, elismerjük, hogy Isten, a mi Atyánk mennyivel jobb mindenkinél. A kegyelmet is kérjük, hogy cselekvésünk révén az igazságosság és a javak megosztása lehetővé tegye, hogy egyesek bősége fedezze mások szükségletét.
593. Mi ennek a kérésnek a sajátosan keresztény tartalma?
2835-2837
Mivel „nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik” (Mt 4,4), ez a kérés ugyanúgy vonatkozik az Isten Igéje és az Eucharisztiában kapott Krisztus Teste, mint a Szentlélek utáni éhségre. Feltétlen bizalommal kérjük a mai napra, Isten mai napján, s elsősorban az Eucharisztiában kapjuk meg, mely elővételezi az eljövendő Ország lakomáját.
594. Miért mondjuk: „Bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek?”
2838-2839
Amikor az Atyaistentől azt kérjük, hogy bocsásson meg nekünk, bűnösnek valljuk magunkat Őelőtte. Ugyanakkor megvalljuk az Ő irgalmasságát, mert Fiában és a szentségek által „megkapjuk a megváltást, a bűnök bocsánatát” (Kol 1,14). Kérésünk azonban csak akkor talál meghallgatásra, ha előbb a magunk részéről mi is megbocsátottunk.
595. Miképpen lehetséges a megbocsátás?
2840-2845
Az irgalmasság csak akkor hatol a szívünkbe, ha mi is meg tudunk bocsátani, még ellenségeinknek is. Most, még ha úgy tűnne is, hogy az ember képtelen megfelelni e követelménynek, az a szív, mely fölajánlja magát a Szentléleknek, tud, miként Krisztus, a szeretet végleteiig szeretni, a kapott sebet együttérzéssé, a bántást közbenjárássá átformálni. A megbocsátás részesedés az isteni irgalmasságban, és e keresztény imádság egyik csúcspontja.
596. Mit jelent a kérés: „Ne vígy minket a kísértésbe?”
2846-2849
Azt kérjük az Atyaistentől, hogy ne hagyjon minket egyedül és a kísértés hatalmában. Azt kérjük a Szentlélektől, hogy különbséget tudjunk tenni egyrészt a bennünket a jóban gyarapító próbatétel és a bűnbe és a halálba vivő kísértés között, s másrészt a megkísértettség és a kísértésbe való beleegyezés között. Ez a kérés Jézussal egyesít minket, aki a maga imádságával győzte le a kísértést. Kérjük a virrasztás és a végső állhatatosság kegyelmét.
597. Miért ezzel fejezzük be: „de szabadíts meg a gonosztól”?
2850-2854
A gonosz a Sátán személyét jelenti, aki szembeszegül Istennel és „félrevezeti az egész földkerekséget” (Jel 12,9). Az ördögöt Krisztus már legyőzte. Mi azonban azért imádkozunk, hogy az emberiség családja szabaduljon meg a Sátántól és műveitől. Kérjük a béke drága ajándékát és Krisztus eljövetele állhatatos várásának kegyelmét is, aki végleg meg fog szabadítani minket a gonosztól.
598. Mit jelent a befejező Amen?
2855-2856
A) ALAPVETŐ IMÁDSÁGOK
B) A KATOLIKUS TANÍTÁS
A) ALAPVETŐ IMÁDSÁGOK
A keresztvetés
Az Atya,
Dicsőség az Atyának
Dicsőség az Atyának,
Üdvözlégy, Mária
Üdvöz légy, Mária,
Isten Angyala
Isten Angyala,
Örök nyugodalmat
Adj, Uram, örök nyugodalmat
Az Úrangyala
Az Úr angyala köszönté
Mennynek Királyné asszonya
Mennynek Királyné asszonya,
Mennyországnak királynéja
Mennyországnak királynéja, Magnificat
Magasztalja lelkem
Oltalmad alá futunk
Oltalmad alá futunk,
Benedictus
Áldott az Úr, Dicsőség az Atyának,
Te Deum Téged, Isten, dicsérünk Téged azért, Uram, kérünk, Teremtő Lélek Teremtő Lélek, jöjj közénk, Te, kit Védőnek mondanak, Ajándékoddal hétszeres, Érzékeinkbe gyújts te fényt, Ellenségünket űzzed el, Általad tudjuk az Atyát, Ezt teljesítse az Atya,
Jöjj, Szentlélek Istenünk Jöjj, Szentlélek Istenünk, add a mennyből érzenünk fényességed sugarát. Jöjj, szegények atyja, te, bőkezűség Istene, lelkünk fényed hassa át. Édességes vigaszunk, drága Vendég, szomjazunk, édes lélekújulás. Fáradottnak könnyülés, tikkadónak enyhülés, sírónak vigasztalás. Boldogságos tiszta fény, szállj meg szívünk rejtekén, híveidnek napja légy. Ihleted ha fényt nem ad, emberszívben ellohad minden érő, minden ép. Mosd meg, ami szennyezett, aszúságra hints vizet, orvosold a sebhelyet. Simogasd a darabost, fölmelengesd a fagyost, útra vidd, ki tévelyeg. Add, vegyék el híveid, kik hitük beléd vetik, hétszeres kegyelmedet. Jámbornak jutalmazást, engedj boldog kimúlást, mindörökké mennyeket. Amen.
Krisztus lelke
Krisztus lelke,
Emlékezzél
Emlékezzél,
Rózsafüzér
Örvendetes titkok Dicsőséges titkok Könyörögjünk. A tömjénezés imája (kopt hagyomány)
Búcsúzó imádság az oltártól a liturgia végén (szír-maronita hagyomány)
Halottakért való imádság (bizánci hagyomány)
A hit felindítása
Uram, Istenem, erős hittel hiszem és vallom mindazt, amit a katolikus Anyaszentegyház elém ad, mert, Istenem, te nyilatkoztattad ki mindezeket, aki az örök igazság és örök bölcsesség vagy, aki nem tévesztesz meg és soha nem tévedhetsz. Ebben a hitben akarok élni és meghalni. Amen.
A remény felindítása
Uram, Istenem, remélem, hogy kegyelmedből elnyerem összes bűneim bocsánatát és halálom után az örök boldogságot, mert te ígérted meg, aki végtelenül hatalmas, hűséges, jóságos és irgalmas vagy. Ebben a reményben akarok élni és meghalni. Amen.
A szeretet felindítása
Uram, Istenem, szeretlek téged mindenekfölött, és a felebarátomat temiattad, mert te vagy a minden szeretetre méltó, legfőbb, végtelen és tökéletes jóság. Ebben a szeretetben akarok élni és meghalni. Amen.
A bánat felindítása
Istenem, teljes szívemből bánom minden bűnömet, mert azokkal nemcsak jogos büntetésedet érdemeltem ki, hanem főként azért, mert téged, a végtelen jó és minden szeretetre méltó Istenemet megbántottalak. Ezért erősen megígérem, hogy kegyelmed segítségével többé nem vétkezem és a közeli bűnre vezető alkalmakat elkerülöm. Amen.
Signum Crucis
Gloria Patri
Ave, Maria
Angele Dei
Requiem Aeternam
Angelus Domini
Regina Caeli
Salve, Regina Magnificat
Sub tuum praesidium
Benedictus Te Deum Veni, Creator Spiritus Veni, Sancte Spiritus Anima Christi Memoráre
Rosarium Mystéria gaudiósa Annuntiátio. Visitátio. Natívitas. Praesentátio. Invéntio in Templo.
Mystéria luminósa
Baptísma apud Iordánem. Autorevelátio apud Cananénse matrimónium.
Regni Dei proclamátio coniúncta cum invitaménto ad conversiónem.
Transfigurátio.
Eucharístiae institútio.
Mystéria dolorósa
Agonía in Hortu.
Flagellátio.
Coronátio Spinis.
Baiulátio Crucis.
Crucifixio et Mors.
Mystéria gloriósa
Resurréctio.
Ascénsio.
Descénsus Spíritus Sancti.
Assúmptio.
Coronátio in Caelo.
Oratio ad finem Rosarii dicenda
Ora pro nobis, sancta Dei génetrix. Orémus.
Actus fidei
Dómine Deus, firma fide credo et confíteor ómnia et síngula quae sancta Ecclésia Cathólica propónit, quia tu, Deus, ea ómnia revelásti, qui es aetérna véritas et sapiéntia quae nec fállere nec falli potest. In hac fide vívere et mori státuo. Amen.
Actus spei
Dómine Deus, spero per grátiam tuam remissiónem ómnium peccatórum, et post hanc vitam aetérnam felicitátem me esse consecutúrum: quia tu promisísti, qui es infiníte potens, fidélis, benígnus, et miséricors. In hac spe vívere et mori státuo. Amen.
Actus caritatis
Dómine Deus, amo te super ómnia et próximum meum propter te, quia tu es summum, infinítum, et perfectíssimum bonum, omni dilectióne dignum. In hac caritáte vívere et mori státuo. Amen.
Actus contritionis
Deus meus, ex toto corde páenitet me ómnium meórum peccatórum, éaque detéstor, quia peccándo, non solum poenas a te iuste statútas proméritus sum, sed praesértim quia offéndi te, summum bonum, ac dignum qui super ómnia diligáris. Ídeo fírmiter propóno, adiuvánte grátia tua, de cétero me non peccatúrum peccandíque occasiónes próximas fugitúrum. Amen.
B) A KATOLIKUS TANÍTÁS FORMULÁI
A szeretet kettős parancsa
1. Szeresd a te Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és egész elmédből.
Az aranyszabály (Mt 7,12)
Mindent, amit csak akartok, hogy az emberek megtegyék nektek, ti is tegyétek nekik.
A boldogságok (Mt 5,3–12)
A három isteni erény
1. Hit
A négy sarkalatos erény
1. Okosság
A Szentlélek hét ajándéka
1. Bölcsesség
A Szentlélek tizenkét gyümölcse
1. Szeretet
Az Egyház öt parancsa
1. Vasárnap és parancsolt ünnepeken vegyél részt a szentmisén és tartózkodj a munkától és az olyan tevékenységektől, amelyek akadályozhatják e napok megszentelését.
Az irgalmasság hét testi cselekedete
1. Enni adni az éhezőknek.
Az irgalmasság hét lelki cselekedete
1. Tanácsot adni a bizonytalankodóknak.
A hét főbűn
1. Kevélység
A négy végső dolog
1. A halál
A Szentírás könyveinek rövidítése
Ószövetség könyvei Abd Abdiás könyve Ag Aggeus könyve Ám Ámosz könyve Bár Báruk könyve Bír Bírák könyve Bölcs Bölcsesség könyve Dán Dániel könyve Én Énekek éneke Eszt Eszter könyve Ezd Ezdrás könyve Ez Ezekiel könyve Hab Habakuk könyve Iz Izajás könyve Jer Jeremiás könyve Jób Jób könyve Jo Joel könyve Jón Jónás könyve Józs Józsue könyve Jud Judit könyve 1Kir Királyok I. könyve 2Kir Királyok II. könyve Kiv Kivonulás könyve 1Krón Krónikák I. könyve 2Krón Krónikák II. könyve Lev Leviták könyve 1Mak Makkabeusok I. könyve 2Mak Makkabeusok II. könyve Mal Malakiás könyve MTörv Második Törvénykönyv Mik Mikeás könyve Náh Náhum könyve Neh Nehemiás könyve Oz Ozeás könyve Péld Példabeszédek könyve Préd Prédikátor könyve Rut Rut könyve 1Sám Sámuel I. könyve 2Sám Sámuel II. könyve Sir Sirák fia könyve Siral Siralmak könyve Szám Számok könyve Szof Szofoniás könyve Ter Teremtés könyve Tób Tóbiás könyve Zak Zakariás könyve Zsolt Zsoltárok könyve
Újszövetség könyvei
Ap Csel Apostolok Cselekedetei
|
||||||||
|
|
||||||||
